Szeberényi Lajos Zsigmond: Kierkegaard élete és munkái (Békéscsaba, 1937)

VIII.

nincsenek derűs napjai, nincs gondtalan élete. Az apostol olyan, mint a jó anya, akinek nincs ideje enni, mert sok éhes száj számára készít eledelt. A zsenit állítani az apostol helyébe, blaszfémia. Ε füzetke után csakhamar két nagy műve jelent meg Anti Climakus álnév alatt. „Sygdommen til Döden, En christelig psychologisk Udvikling til Opbygelse og Opvaelkelse af Anti Climacus." (A halálos bétegség. Keresztyén pszichológiai fejtegetés építő és ébresztő célzattal.) Ε műve 1849 július havában jelent meg. Két részből áll: az első részben azt fejtegeti, hogy a halá­los betegség kétségbeesés, a másikban, hogy a két­ségbeesés bűn. Abból indul ki, hogy az ember közvetlenül, a ter­mészettől fogva a test és lélek összetétele és egyesü­lése s ennek szellemmé, egy énné, személyiséggé akként kell kifejlődnie, hogy a szellem uralkodjék a test és lélek felett. Ebben különbözik az ember az állattól. A kétségbeesés a szellem betegsége és ezért az állat nem esik kétségbe. Egyrészről tehát végtelen előny az, hogy az ember kétségbeeshetik, másrészt meg a legnagyobb szerencsétlenség, nyomorúság és el­kárhozás. Ha a test és szellem közötti viszonyt maga az ember határozta volna meg, akkor a kétségbeesés csak egy alakban jelentkezhetnék, hogy t. i. az ember nem akarna önmaga lenni, de miután a viszonyt az Isten határozta meg, az háromféle alakban jelentkez­hetik : 1. nincs tudatában, hogy ő a szellem, 2. kétségbe van esve, hogy önmaga számára van, 3. nincs kétségbe­esve, hogy csak önmaga számára van. A kétségbeesés kettős értelemben tekinthető ha­lálos betegségnek, mert egyfelől olyan betegség, amely halállal végződik, másrészt pedig olyan betegség, amely­nél a kündulási pont a halál és mégsem vezet halálra. A kétségbeesés kínja éppen az, hogy az ember nem tud meghalni. Ε tekintetben tehát annak a halálos be­76

Next

/
Oldalképek
Tartalom