Sztehlo Kornél: A Protestáns Közös Bizottság munkája 1892-1924 (Budapest, 1926)
XII. Az államsegélynél a katholikus dotációk figyelembe vétele
47 javakat képeznek, az alapok és alapítványok ne adassanak ki a róni. katli. egyháznak és abban az esetben, ha kiadandók lennének, a kiadás csak pénzbeli értékükben, semmi esetre azonban ingatlanokban ne történjék." XII. Az állami segélynél a katholikus dotációk figyelembe vétele. 1913. A közös bizottság 1913. ovi április 25-én tartott ülésében a református egyetemes konvetnek a tlieologiai tanárok nyugdíjügyének rendezése tárgyában elfoglalt álláspontját magáévá tette és ezzel egyetértésben felterjesztést intézett a vallásügyi miniszterhez. Ugyancsak pártolólag nyilatkozott külön felterjesztésben az evangélikus egyetemes gyűlés értesítése folytán arra nézve, hogy a protestáns vallású katonatisztek és katonák nagypénteken a szolgálat alól felmentessenek. Foglalkozott Klein Mihály árvanagyfalusi evangélikus tanító korpótléka tárgyába η keletkezett, az autonómiát sértő ügyével. Az egyetemes konvent részéről a katholikus és görögkeleti egyházi vagyon jc<gi természetének megállapítása tárgyában közölt átirata tárgyában a kormánnyal tárgyalandó albizottságnak a következő utasítást adta: „Miután a római katholikus és görög-keleti egyházi javak természete, azok eredete és rendeltetése a protestáns egyházakat csak annyiban érdekli, amennyiben ezen javaknak nem az állam által kitűzött célokra való fordítása esetében a róm. katholikus és görög nem egyesült egyházaknak a javak jövedelméből fedezetet nem találó szükségletei az államkincstárra nehezednek, ez pedig a protestáns egyházaknak az 1848. XX. t.-c. 3. §-a alapján jogosan fennálló igényei kielégítésének hátrányára lehet és miután ezen igényeknek az állammal szemben való érvényesítése céljából a protestáns közös bizottság máris a kormánnyal való tárgyalásra albizottságot küldött ki, a Convent átirata az összes iratokkal az albizottságnak adatik ki, azzal az utasítással, hogy a kormánnyal való tárgyalásnál azt az álláspontot juttassa érvényre, hogy az 1848. XX. t.-cikk végrehajtásánál az ezúttal megállapítandó segélyezés nem felelne meg az igazságnak, ha abban az összes felekezetek egyenlő mértékben részesednének, mert a róm. katholikusok és görög nem egyesültek már a múltban óriási dotatiókban részesültek és hogy ennélfogva a protestáns egyházak, a róm. katholikusok és görög nem egyesültek már kielégített igényeire való tekintettel kapják meg az állam részéről a támogatást abban az arányban, amelyben azt a hivatkozott felekezetek már megkapták.