Sztehlo Kornél: A Protestáns Közös Bizottság munkája 1892-1924 (Budapest, 1926)

VIII. Apponyi miniszter elismeri a törvény által való rendezés szükségét

40 február hó 27-én 883 =8. szám alatt felvett jegyzőkönyvének kivonata, amely­ből értesülünk: 1. Hogy a magyar püspökök a vegyes házasságok tárgyában a római szentszékhez kérvényt adtak be. 2. Hogy a Congregatio tagjai arra a kérdésre, mit kelljen tenni, azt az indítványt terjesztették elő, hogy figyelembe véve az adott esetben fennforgó különös körülményeket, kérelmezendő, hogy a Szentséges Atya méltóztatnék a vegyes házasság dolgában a Németország részére 1906. evi január 18-án kibocsátott „Provida" Constituciót a S. C. Qoncilii 1908. évi február 1-én és március 28-án erről kiadott magyarázata fentartásával ez idő szerint a magyar királyságra kiterjeszteni. 3. Ő Szentsége 1909. évi február 23-án megtartott audientiájában meg­hallgatván a Secretáriusa által tett előterjesztést, a főmagasságú atyák véle­ményét mindenben kegyesen helybenhagyni méltóztatott és ezenfelül kije­lentette, hogy a Magyarországon a Ne Temere kihirdetése után eddig a Dee­retum alakszerűségeinek mellőzésével kötött vegyes házasságokat, ha más akadály fenn nem forog, szintén érvényeseknek akarja tekinteni. A magyar püspöki kar a pápai döntés vétele után 1909. évi március 16-án tartott értekezletében egy instrukciót bocsátott ki, amely a követendő jogszabályokat a fentiek értelmében ismerteti és a r. kath. lelkészeket a ve­gyes házasságok dolgában követendő eljárásra nézve utasításokkal ellátja. Ezen instrukcióból kiemeljük a következőket: „A püspöki értekezlet nem tudja a tisztelendő testvéreket eléggé arra buzdítani, hogy a mindkét nemű katholikus hívőket, amennyire csak lehet, rettentsék vissza a vegyes házasságoktól és az ily házasságkötéseket eszélyes gondossággal megakadályozni igyekezzenek." „Legnagyobb veszedelemnek te­kintik az ily házasságokat a katholikus fél hitére nézve, mert az ily házas­ságok a vallásos közönyt terjesztik." „Ha azonban a hívők közül valaki az ilyen házasságra lépéstől elállaní egyáltalán nem akarna, akkor minden erővel azon legyenek, hogy a katho­likus fél az előírt biztosítékokról, főképen pedig a mindkét nemű gyermekek­nek a katholikus vallásban leendő neveltetésének törvényes biztosításáról aképen gondoskodjék, hogy a vegyes házasság gátló akadálya törvényszerű felmentvény által elháríttathassék." A püspöki utasítás azonban nem elégszik meg azzal, hogy a vegyes há­zasságok megakadályozását követeli és megkötéseinek feltételeit meghatá­rozza, hanem arról is gondoskodik, mi a teendő akkor, ha az ily házasság az egyház engedelme nélkül megköttetett. Szavait ekkép folytatván: „A mi pedig azokat illeti, akik a megkívánt biztosítékok megadása és az egyház engedélyének kieszközlése nélkül kötnek vegyes házasságot: külö­nös gondjaitokba ajánljuk őket. Semmi fáradságot nem sajnálva, arra töre­kedjetek, hogy buzgólkodásotokkal, eszélyességetekkel és leleményességetek­kel az ily eltévedt juhokat jobb meggyőződésre vezessétek és az anyaszentegy­házzal kibékítsétek .. . Azokat a katholikusokat, akik tiltott módon és meg­gondolatlanul ilyen házasságra lépnek, alkalmas időben intsétek az Isten sze­retetében és a Krisztus kegyelmében, hogy bűnbánatra indíttatva, a ma­gukra és származandó gyermekeikre voni lelki veszedelmet elhárítani tőre-

Next

/
Oldalképek
Tartalom