Erős vár a mi Istenünk! Emlékfüzet (Sopron, 1917)

Gyermekistentiszteleti beszéd 1917. okt. 31.

— 4 — Gyermekistentiszteleti beszéd 1917. okt. 31. Az Úrtól lett ez, mely csudálatos a mi szemeink előtt! Ez a nap, melyet az Úr rendelt; örvendezzünk és vigadjunk azon ! Kérlek Uram, tarts meg most! Kérlek Uram, adj jó előmenetelt most! 118 zs. 23—25. Kedves gyermekeim! Amikor a mult század második felében Európa és Amerika, az ó- és az újvilág közt a kabel-telegraph, azaz a tengeralatti távirati összeköttetés sok munka, kísérletezés, költségeskedés után meglett s az első táviratot az egyik világrészből a másikba küldték, akkor az a tisztviselő, aki hivatva volt a két világrész közötti csudálatos közlekedést megnyitani, teljesen figyelmen kivül hagyva a kabel-telegraph létesítése körül nagy érdemeket szerzett férfiak munkáját s áldozatát, azt táviratozta: „Az Úrtól lett ez!" S ha mi ma, amikor négyszázadszor sorakoznak évvé a napok azóta, hogy a reformáció nagy munkája kezdetét vette, nem hallgathatunk s nem is hallgatunk a reformáció nagy munkásairól s ezek közt különösen Dr. Luther Mártonról, a világhírű nagy férfiúról, akivel az újkor kezdetét veite, aki mint az a lágy májusi eső a szántóföldre, termékenyítőleg s áldásthozólag hatott az egyházra s az iskolára, az államra s a családra, a tudományra s a művészetre, az erkölcsre s a szokásra, aki mint egykor az ótestainentomi Saul testileg, lelkileg kimagaslott valamennyi kortársa közül (Sam. I. 9. 2.)'s mint az ujtestamentomi Saul választott edénye volt az Urnák (Ap. cs. 9. 15.) — mondom — ha nem is hallgathatunk s hallgatunk ma Lutherról, mégis a reformáció nagy munkáját illetőleg mi is azt valljuk: „Az Úrtól lett ez!" Igen, „az Úrtól lett ez!" és „csodálatos a mi szemeink előtt" az, ami ma 400 éve olt Wittenbergben történt. Visszatekintve erre a napra, a zsoltáriróval azt mondhatjuk: „Ez az a nap, melyet az Ur rendelt; örvendezzünk és vigadjunk azon!" Hadd mondjam el most néktek, édes gyermekeim, hogy hogyan rendelte az Ur ezt a napot, az 1517-ik év október 31-ét. Bizton tudom, hogy ti, ha halljátok s megértitek e nap történetét, örvendeztek és vigadtok azon, örvendeztek és vigadtok úgy mint az aratók az aratásnak idején és mint a győzedelmesek, mikor zsákmányt osztanak. (Ézs. 9. 3.) Hogy azonban megértsétek ezt a napot s ennek a napnak a történetét, szükséges, hogy mindenekelőtt az akkori egyházról, a középkori egyházról szóljunk. Az akkori, a középkori egyház megromlott egyház volt s főben s tagjaiban egyaránt reformálásra,