Majba Vilmos szerk.: Reformáció. Költemények gyűjteménye a reformáció 400 éves jubiláris egyházi és iskolai ünnepélyei számára (Budapest, 1917)

Luther Wormsban. — Szalay Mihály

29 Majd „ármánynak és cselnek ezre" Orvkezekkel hányszor tört reánk, Hányszor volt e föld ..ördöggel telve", S annyi vészben mi el nem bukánk. Mi lett vőn' — más mi diadalt ada, Ha nem Luthernek intő szózata, Szent zsolozsmánk, ima-énekünk: Erős vár a mi Istenünk! S most, — hogy a hit nem kér martyrokat, S a kard helyett — ige hatalma vi: — Eszünkbe juttat dicsőbb napokat, És szebb jövőről ábrándozni hí A régi dal. S ha felzeng dallama, Mikéntha dörgne Luther ércszava, Megszilárdul erősbül hitünk: Erős vár a mi Istenünk! Vojtkó Pál. & Luther Wormsban. Készül Luther Wormsba, csak a napot várja; Kérve marasztalja minden jó barátja, Borús sejtelemmel aggódnak miatta, Van, ki lelkében már előre siratja. Ne készülj, ne indulj, keserűn megbánod! Mért lenne ily korán kegyetlen halálod ? Mi lesz a megkezdett tiszta, igaz üggyel, Ha elveszt az ellen rút, hamis ürüggyel? Nyugodtan hallgatja baráti szavokat; Ne rémítsétek el — így szól — magatokat. Kiadta a császár pecsétes íráson, Itt van, indulhatok, nem lesz bántódásom. S ha egyszer kiadta, hiszem, meg is állja,. Számíthatok irott császári szavára. Hódoló hűséggel reá hagyatkozom, Bizalmatlanságra se okom, se jogom.