A reformáció négyszázéves emlékének ünneplése (Sopron, 1918)
IV. Ünnepi istentisztelet
III . Ünnepi istentisztelet. a) Ziermann Lajos oltári imádsága. Az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Istennek nevében! Kérlek Uram, tarts meg most! Kérlek Uram, adj jó előmenetelt most! Amen. Jertek keresztyén hívek, emeljük fel szivünket Istenhez és hozzá buzgó lélekkel ekkép imádkozzunk: Atyánk a Jézus Krisztusban ! Te látod, hogy ezen ünnepélyes órában szivünk melegéből szétterül a vér a mi orcánkon, Te hallod amint szivünk hangosabb dobbanásában, lüktetésében meg akar szólalni a lélek s hálát adni Néked azért, hogy minket a Te szent Fiad üdvözítő evangeliomának ismeretére vezérlettél s abban számtalan vétkeink dacára, mindeddig megtartottál. Nem fordultál el tőlünk, bár mi sokszor elfordultunk Tőled, nem hagytál el minket, bár mi sokszor elhagytunk Téged. Nem törültél ki minket a keresztyén egyházfelekezeteknek sorából, sőt tettél olybá, mint a folyóvíz mellé plántáltatott termőfa, mely az ő gyümölcsét megadja idejekorán és amelynek levele meg nem hervad. Nem ejtetted ki kegyelmedből evangelikus népedet, hanem erős kővára és biztos sátora voltál néki, ha veszedelem fenyegette. Hála, hogy a hitjavítás négyszázadik évfordulójának napjait megérhettük s hogy ma egyházkerületünkkel, vármegyénk, városunk oszlopférfiaival s más keresztyén s egyéb vallásfelekezetben, békeszerető s velünk együtt a béke után törekvő testvéreinkkel, mint egy Atyának gyermekei, mint egy hazának fiai, mint egy és ugyanazon nehéz sors részesei — ünnepet szentelhetünk Néked. Óh add, hogy ez a mi ünnepünk Néked tetsző ünnep legyen s hogy ezen Téged, ki lélek vagy, lélekben és igazságban imádjunk. Áldd meg azért ezt a napot s ezen napon való együttlétünket s add, hogy abból áldás fakadjon egyházunkra, hazánkra, vármegyénkre, városunkra s erre a mi gyülekezetünkre. Add, hogy egymástól s együttesen Te tőled lelket és erőt nyerve tovább építhessük a Te országodat e földön. Áldd meg evégből az igét s annak hirdetőjét. Add, hogy a Te igédnek hallgatói s megtartói legyünk s hogy ne térjen az üresen vissza Hozzád, hanem cselekedje azt, amit Te akarsz.
