Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)

Svábóczi ág. (Svábyak)

Svábóczi ág. (Svábyak). 7. Detrikus. 3. Jordánnak Detrikus fia alapítja meg a svóbóczi ágat, jobban mondva a svóbóczi és tótfalvi Sváby családot. Nevezett Detrikus kapja fiával Lénárttal 1263-ban V. István királytól Palocsa várát. Lénáit 1291-ben Kolcsoi Henning gróftól kap Kolcso határában egy erdőterületet irtás végett; ezen szerződést Dánus gróf erősiti meg 1314-ben. Dénárt fia Arnold 1294-ben III. Endre király engedelmével Palocsa várát elcseréli Svábóczért, mely községről magukat Svábyaknak nevezték. 16. János. 16. Jánost Zsigmond király 1435-ben a husziták elleni küzdelmekben szerzett érdemeiért, megerősíti svábóczi, busóczi, tótfalvi, schneebergi, richvaldi, helivágási, lipniki kaczvinkeli, körtvélyesi és dományi birtokaiban. 30 György. 30. Györgynek a tótfalvi templomban levő alakos sírkövén latinul magyar fordításban e sorok olvashatók: „Jeles és Nemes Swabowszky Bálint ur és neje Anna aszszony gyászoló szülei fiuknak, Swabowszky Györgynek, a törekvő ifiúnak, aki jámborúl 32 éves korában az üdvösség 1597 évében, április 28-án esti 10 órakor halt meg. Szeretetük jeléül emelték ezt az emléket." Svabovszky György ezen síremléken vértezetben, szük magyar nadrágban és sapkában van ábrázolva, jobb kezében buzogányt tartva, bal keze a széles, kissé hajlott kard markolatján nyugszik.