Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)

A törzság

— 20 Ezen esetet dolgozza fel Mikszáth Kálmán „Fekete város" cimü könyvében. Talán ezen esetből kifolyólag rendezték 1582-ben a határokat Lőcse és Görgő közt, 1000 forint bírságot szabván ki a határsértő félre. 1549-ben Lőrinc kötelezvényt ad Zsófia és Bora nővéreinek 160 forintról jussuk fejében, mely őket anyjuk Berthóty Helén után megillette. Ezen összeget Zsófia nyugtázza ugyanezen évben. 1550 ben zálogba adja 50 forintért birtokát Répáson Bornemissza Benedeknek. 1551-ben zálogba vesz 1 birtokrés- t Kommer Simontól Görgőn. Ugyanez évben nővére Borbála perli, mert 230 forint tartozást nem akar neki Lőrinc megadni. Ugyanekkor az elhalt Görgey Vilmos birtokát örökli. 1552-ben zálogba vesz telkeket 200 forintért Stoll János leányaitól, Margittól és Orsolyától Görgőn. 1553-ban megegyezik Csorba Andrásnéval oly módon, hogy Csorbáné megtart Görgőn bizonyos szántót és rétet, de visszavonja 1552 ben Lőrinc ellen beadott tiltakozását. 1553-ban ellentmond Lőrinc a Paludszky testvérek beiktatásának Répáson és Görgőn és egyezményt köt Görgey Anna nővérével, Bajor Boldizsár nejével, hozományát illetőleg. Ugyancsak 1553-ban birtokot örököl Görgőn Stol után s ez ügyben megegyezik Csorba Lászlóval és Andrással. Ezen birtokba még ez évben be is iktatják, mint azt egy 1555. évi végzés igazolja 1557-ben ellentmond azon szerződésnek, melyet Görgey Borbála férjével Hedry Ágostonnal kötött. 1561-ben megegyezik ő és fia Kristóf a Zozna családdal azon birtokrészre nézve, melyet Görgey Vilmostól örökölt. 1562-ben megegyezik Csorba Kubinyi Lászlóval és Ficzenes Gáspárral azon répási birtokokra nézve, melyeket fentiek Görgey Vihr.os halálával a nádortól kaptak s most örök jogon átengedtek Lőrincnek és fiának Kristófnak. 1565-ben Lőrinc özvegye, Körtvélyessi Margit protestál Bornemissza Gergely ellen, mert felsőrépási szénáját elhordatta.