Görgey Albert: A Görgeyek és a reformáczió (Igló, 1916)

Bevezetés

ágra szakad; Kristóf megalapítója a toporci ágnak, László a görgőinek és Benedek a rom. katholikusnak. A törzságról leválnak az 1270 körül élt Detrikus comessel a svábóci ág, kik a Sváby nevet vették fel és az 1280 körül élt István comessel egy a XVI. század végén kihalt ág. A törzságnak utolsó tagja a fent emiitett Lőrinc már pártfogója a reformációnak és két fia Kristóf és László, a toporci és görgői ágak megalapítói, máiprotestánsok, mig a harmadik fiu Benedek megmarad r. katholikusnak és vele együtt leszármazottjai is a kihalásig. A toporci ág az 1553 és 95 közt élt Kristóftól az 1793-ban elesett Jánosig mint törzság fejlődik és János két fiában Jánosban és Györgyben kétfelé ágazik, a György ágából az 1812-ben született Armin alága válik le. A toporci törzság fejének Kristófnak, három unokájával (a XVII. század elején) Miklós, Eréchiel és Zsigmonddal három ág fejlődik, melyek közül a két első a XIX. század elején, a harmadik a XIX. század végén hal ki. Az 1526—92 közt élt Lászlótól a görgői törzság, az 1821-ben elhalt Sámuel-ig terjed, kinek két fiával Arnolddal és Györgygyei a görgői ág kétfelé szakad. A görgői törzság fejének, Lászlónak ugyancsak László nevü unokája a XVII. század közepén megalapítója egy a XV111. század végén kihalt ágnak. A görgői ágból, a görgői ág fejének Lászlónak Vilmos nevü fiától származik le a pelejtei törzság, melyből az előbb nevezett Vilmosnak ugyancsak Vilmos nevü unokájától származik le egy a XIX. század végén kihalt ág.