Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)

III. Fejezet. A finn evangéliumi mozgalom megalapítójának fejlődése

úrvacsorát olyanoktól, kik a halállal vívott kemény harcban lelkük bé­kességére kívántak azzal élni. Tammela gyülekezeti lelkésze, Tolpo Ν. M. egy nemsokára kirobbanó forradalom okozóját látta a felébredtek moz­galmában. 35 5 A felébredtek részéről Vegelius, Ileiander A. és Lagus J. szólaltak íe!. Határozottan állították, hogy a felébredt lelkészek iránt tanúsí­tott rosszindulat csupán abból származik, hogy a világ mindig gyűlö­lettel viseltetik Krisztus evangéliumával szemben. 35 6 Nem sokkal a turkui konferencia előtt Svédországban megjelent egy kisebb könyvecske: »Varnings Ord i anledning af Pietismen i Finlan^ samt derai' föranledda söndringar« címen (Figyelmeztető szó a Finn­országban élő pietizmusra és az ennek kapcsán jelentkező szakadásra vonatkozóan), melynek fedőlapján a szerző csak »Finne«-nak (finnek) nevezte magát. A személytelen név mögött általában Hedberget sejtik. 35 7 A könyvecske bevezetésében a finn ébredésekről van szó és arról, hogy az ébredésü a Világ részéről a legkegyetlenebből szorongatják. Az; ül­döztetésben főleg a felébredt lelkészeknek van részük, kik vasárnapon­ként hősiesen és határozottan hirdetik Isten igéjét. Bezárják, megbün­tetik, felfüggesztik, száműzik, vagy fegyházba zárják őket. 35 8 Rámutat a könyvecske a továbbiakban arra is, hogy a megtérés és a bűnbocsánat hirdetői kezdettől fogva a világi többség, de különösen az ű. n. ha­talmasok és előkelőek támadásának voltak kitéve. Mióta a pogányság szövetségre lépett az egyházzal, az élő és halott keresztyénség között ugyanaz a »viszony alakult k'i, ami kezdetben a ^keresztyén vallás ésta fnyeps pogányság között volt. Az élő keresztyénség szenvedő hősei közül a következőket utal: Wikliff, Huss, Luther, Arndt Johann, Francke August Hermán, Boos Martin. 35 9 A világ, mely még nem ment át az ébredésen és nem tudja, hogy mi a megtérés, élő hit, újjászületés és a Krisztus Lelkében való része­sedés, nem is képes igazán felmérni ezeket a számára idegen dolgokat. 360 Ezért a világ az élő keresztyénséget bolondságnak tartja, amiért »nem viseli ugyanazt az igát, amit a hitetlenek hordanak«, hanem a Krisztus­sal Istenben elrejtet életet vallja magáénak. 36 1 Az élő keresztyénségnek 1 egy másik ellensége az istenfélők neve alatt bújik meg. Ezek a pilla­natnyi érzelmi-hit segítségével nehézelméjű gondolkodóknak minősítik a felébredteket. Igaz viszont, hogy maguk a felébredtek közül is sokan süllyedtek idővel az önigazság és a törvényalattiság állapotába. 36 2 A renqvisti vallásosságra utal. Ebben a kis könyvben egészen világosan szembetűnik az a tény, hogy Hedberg magáénak vallja a felébredteket jellemző gondolatokat 35 5 Takala, i. m. 397—399. 1. 35 6 „ 399. 1. 35 7 Aspelin-Haapkiylä, 1 m. 350. J. 55 8 Varnings Ord, 3—7. 1. 35 9 „ 100. 1 36 0 „ 24. I. • 6 1 ., 2·"). Ί 36 2 '„ 29. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom