Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)

Bevezetés

BEVEZETÉS. A Biblia egyetlen tartalma Krisztus.

1 Az Isten pedig azért küldte az δ Fiát a világra, hogy a világ megtartassák általa. (Jn. 3,17.) A megváltás tehát nem emberi munka gyümölcse, hanem Istennek a Jézus Krisztus által végrehajtott műve. Az erről szóló híradás: az evangélium. Ahol ez az evangélium felhangzik, ott hit születik. (Rm. 10,17.) így a hit teremtője és fenntartója az Isten evangéliuma.

2 A fentiekből következik, hogy a Krisztus-hit, vagy keresztyén hit, evangélium-hit,

s mely egészen más, mint a farizeusi törvény-hit. A keresztyén hit területén kívül általában mindenütt a törvény-hit jellege uralkodik.

4 A törvény-hit pedig minden napon új szabályok által, egyre fárasztóbb igyekezettel arra törekszik, hogy elnyerje a törvényből való igazságot.

5 Jézus nem azért jött, hogy a törvényt eltörölje, hanem, hogy betöltse. (Mt. 5,17.) A törvénynek megvolt és megvan a maga feladata. Jézus igehirdetésének lényege mégis az evangélium volt.® Mikor az evangélista Jézus megváltói művének kezdeti fordulatait vázolja, akkor azt mondja, hogy Jézus az Isten országának evangéliumát jött el hirdetni. (Mk. 1,14.) Jézus maga is a saját feladatának tartja, hogy az evangéliumot hirdesse a szegényeknek. (Lk. 4,18.) Korábban az írástudók és farizeusok az emberek vállára súlyos és nehezen hordhatpi terheket raktak. (Mt. 23,4.) Jézus e nehéz terhek viselésében megfáradtakat hívja magához, hogy megnyugtassa őket. (Mt. 11,28.) Nyugalom és békesség pedig, csak a kegyelem által elnyert bűnbocsánatban lehetséges, (Lk. 7,47—48.) a Jézus kiontott vére alapján. (Mt. 26,28.) Jézus tanítványainak igehirdetésében a bűnbocsánat evangéliumának megszólaltatása a leglényegesebb jellemvonás. (Ap. csel. 2,38; 10,43.) Pál apostol egész életét meghatározó és egyben iránytjelző mondása így hangzik: »Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát, mert Istennek hatalma az minden hívőnek idvességére.« (Rm. 1,16.) Az általa hirdetett evangélium Krisztusnak a mi bűneinkért történt haláláról és a mi megigazulásunkért végbement feltámadásáról való híradást tartalmazta. (I. Kor. 15,1—4; Rm. 4,25.) A világnak Krisztus halálában történt megváltását (Rm. 5,10; II. Kor. 5,19—20.) és megigazulását hirdetve, (Rm. 5,18) a legszigorúbban hadat üzent a törvényből származó 1 Wiczián, Luther, mint professzor, 41. 1. ä Píetilü, KristiHinen Dogmatiikka, III. 403. 1. * Pieper. Christliche Dogmatik, III. 259. i. 1 III. 259. 1. 6 Solim, Rövid egyháztörténet, 14. 1. 8 Takala, Suomen evankelisen liikkeen história, I. 1. I.