Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)
II. Fejezet. A Finnországi vallásos talaj
hátrább ilyen megállapítást találunk: »A lutheri tanítás a kárhozat tana.« 1 8 Mind Ulstadius, mind Schäfer számára a Biblia csupán betű volt, ha a Szent Lélek nem kapcsolódott hozzá. 4 3 Schäfer véleménye szerint a hatalmat gyakorló egyház: Bábel, mely tanaival, papjaival és egész szervezetével együtt pusztulásra van ítélve. 5 0 Mivel Schäfer minden objektivumnak hátat fordított, nem csoda, hogy az édes megkegyelmezett ség és a reménytelen békétlenség állapotai között hánykolódott. Levelezéssel és személyes beszélgetésekkel hatott a Turku környékén élő előkelő emberekre, 5 1 ha ezek nem is vallották teljes mértékben magukénak Schäfer merev felfogását. A »nagy vész« idéjén ez a baráti kör szétszóródott. Többen közülük a mérsékeltebb pietizmus oldalára álltak. 5 3 A XVIII. század 30-as éveinek elején az Eriksson testvéreknek sikerült ismét feléleszteni Pohjanmaa területén a rajongó pietizmus kialvó tüzét. Náluk is az egyház és a kegyelmi eszközök elvetésének gondolata újult fel. 5 3 Viszont a kiengesztelésről és a hit által való megigazulás tanáról Luther felfogása szerint gondolkodtak, legalább is fejlődésük elején. 5 4· Ezzel szemben Pohjanmaa szeparatisztikus köreiben elterjedt egy agitációs irat, »Välmenta anmärkningar öfver den vid Ábo Akademi ár 1736 hállna disputationen om separatism« 5 5 címen, melyben a megigazulás tanával kapcsolatban a szeparatisták elvetik Luther tanítását és azt állítják, hogy az Isten nem megigazulttá tesz, hanem megigazultnak fogad el. 5 6 Mérsékeltebbek voltak Keski-Pohjanmaa területén a XVIII. sz. végén és a XIX. ez. elején élt Collín Anders által vezetett és Böhme elveit elfogadó misztikusok. Bár hangsúlyozták az Isten országa szellemi voltát, mégis elismerték a keresztséget és az úrvacsorát. Krisztus, számukra Engesztelő és Megváltó volt, ki meghalt érettünk és vétkes tartozásunkat kifizette. 5 7 Mindezek ellenére tiltakoztak az ellen, hogy Krisztus igazságát csak magunkévá tegyük, miért is követelték az ú. n. belső keresztyénséget. Az imádságra erős hangsúly esett. Az objektivumot a szubjektivumm,al tökéletesen összekeverték. A hit által való megigazulást sokféle feltétellel bástyázták körül és a kegyelem elfogadását megnehezítették. A bűnbocsánat elnyeréséről, valamint az üdvösség birtoklásáról alkotott felfogásuk nem volt világos. 5 8 4 8 Ruuth, Suomen uskonnollisten..., SKST XII. 1. 165—167. I. 4 9 SKST XII. 1. 55. 108. 1 5 0 SKST XII. i. 154. i. v. o. Ruuth, Abraham Achrenius I. 13. I. 5 1 Lchtonen, i. m. 41. 45. i. 5 2 Ruuth, i. m. I. 16. I. 5 3 Lehtonen, i. m. 61. I. 5 1 Ruuth, i. m. I. 63. I. £ 5„Jóra intő figyelmeztetések a turkui akadémián 1736-ban tartott szeparatisztikus felfogást érintő vita alkal mából." 5 β Ruuth, Lutherin persoonallisuus, S KST XVI. 151. 1. " Hallio, Suomen mystikoista, TA 1901, 408. 1. 5 8 Pajula, Jacob Böhmen vaikutuksesta Suomen η. k. mystikoihin, SKSV I. 8. 9—11. I. ν. ö. Lehtonen: i m. 74. I. Sinncmäki, Muutama lehti... II. 48. 56. I. 46
