Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)

II. Fejezet. A Finnországi vallásos talaj

A gyenge gyakorlati eredmények kétségtelenül arra utalnak, hogy a helyes tanbeli felfogás mellett is voltak sokan olyanok, akik számára az evangélium nem volt életfeltétel. Hátrányosan befolyásolta a kor vallásosságát az a körülmény, hogy inkább rendőrködtek, ahelyett, hogy az Atya hívó szavát vitték volna el a tékozló fiakhoz. Itt kell megemlíteni azt is, hogy az evangélium, csak egy hirdetendő dologgá, lett a többi sok mellett, .ahelyett, hogy az »egyetlen szükséges« lett volna. Az evangéliumot ismerték, de nem hirdették eléggé. Ezért nem tudta úgy átjárni az életet, ahogy az kívánatos lett volna. Mégis igazat adunk Gummerusnak, ki azt mondja, hogy »az orthodoxia nem rabszolgaságba hajtó iga, hanem lelkesítő eszmény volt.«

40 Az orthodoxia vallásosságának hiányosságai mint másutt Európában, Finnországban is arra indítottak egyeseket, hogy harcoljanak ellene, így érkeztünk el a finnországi vallásos talaj egy újabb rétegéhez, közelebbről a korábbi ébredési mozgalomhoz. b/ A korábbi ébredési mozgalom, A tulajdonképpeni jelébredtek. A finn felébredtek mozgalma a rajongó pietizmus jegyében kezdődött. Miközben az orthodoxia hiányait igyekeztek pótolni, .az evangélium lényegéről mindjárt az elején megfeledkeztek. Ulstadiusnakj a turkui (dómban történt szereplésére (1688) is az adott közvetlenül okot, hogy a szószéken prédikáló lelkész túl szigorúan mutatott rá a hit szerepére a megigazulásban, miközben a jó cselekedetekről szóló tanítás ellen foglalt állást.

4

1 Ulstadius szerint a hit és a kegyelem nevében mintegy helyett készítettek a bűn, szégyen és a gonoszság számára, s közben az erkölcsi felelősségérzetet és a becsületességre irányuló törekvést lelohasztották.

4

2 Ulstadius akkor érkezett el polémiájának a tetőfokához, amikor még a lutheri tanítást is elveíendőnek nyilvánította.

4

3 A lutheri tanítás elvetéséhez csatlakozott Ulstadius tanítványa, Scluijer

1

4 (fl729), ki Francketól, Arnoldtól, Dippeltől, sőt a kvékerektől

4

5 nyert hatások után az ú. n. »nagy vész« eredményezte finn ébredési mozgalom befolyásos embereként tünt fel.

4

0 Bizonyos esetekben mind nála, mind Arnoldnál találhatunk megértést Luther személye iránt.

17 Naplójában egy helyen áradozva szól Lutherről, de egy pár oldallal 4

0 Gummerus, i. m. Oma maa I. 779. 784. 792. 1. 4> Takala, i. m. 82—83. 1. Ruulh, Lutherin persoonallisuus ja vaikutus Suomen herännäisyyden heijastamina, I. SKST XVI. 149. 1. 4

3 Lehtonen, i. m. 40. 1. 4

4 Ruulh, i. m. SKST, XVI. 149. 1. 4

5 Ruuth, Suomen uskonnollisten liikkeitten história I. SKST XII. 1. 8. 1. 4

0 „ I. SKST XII 12. 1. „Nagy vész" ideje 1713—21. Az orosz-svéd háború egyik szakasza. 4

7 Ruuth, Lutherin persoonallisus..., SKST XVI. 151. 1. 45