Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)

II. Fejezet. A Finnországi vallásos talaj

a későbbi tanfolyamokon a hitvallási iratokon alapult, melyekhez az orthodoxia teológiája erősen ragaszkodott.

1 Az orthodoxia gyakorlati, biblikus iránya elsősorban arra törekedett, hogy az ember közvetlenebb bül mélyüljön el a Bibliában és annak tanításait gyakorlatilag illessze bele vallásos életébe.

5 Ennek az iránynak többek között a Gezeliusok voltak a képviselői. A papság részére egy kb. kétezer oldalas biblia·magyarázatot adtak ki, melynek hatását még napjainkban is megfigyelhetjük.

6 Milyen tervei voltak az orthodoxia képviselőinek a nép vallásos nevelésére vonatkozóan? Milyen módszerek és eszközök álltak rendelkezésükre? Rothovius elrendelte Luther Kis Kátéjának könyvnélküli megtanulását.

7 A prédikációk különös hangsúlyt helyeztek a Káté tanulására.

1^ Terserus azzal kezdte munkáját, hogy az olvasás tudományát igyekezett általánossá tenni.

9 Az id. Gezelius felvilágosító munkaterv gyanánt dolgozta ki 1673r ban a »Perbreves commonitiones«, 1683-ban pedig a »Methodus informandi« c. műveit. 1686-ban az Egyházi Törvények világos tantervet nyújtanak. Gezelius ebben az irányban haladt tovább, amikor kántoriskolai tervet dolgozott ki, melyet 1708-ban hivatalosan el is rendeltek. Ő ajánlotta az ú. n. lukukinkerit (a lelkész, kántor és tanító vizitáció» körútja a gyülekezetben, rendszerint télen, 2—4 hétig,) mely alkalommal ellenőrizhették az összes olvasni- és írni-tudó korban levő polgárokat. 1686-ban ezt hivatalosan is elrendelték. Az úrvacsorával először élni kívánók tanítására is tartalmaz rendeleteket az egyházi törvénykönyv. Az előbb vázolt törekvések és rendeletek eredménye volt, hogy az ifj. Gezelius korában már minden valószínűség szerint a fiatalok nagyobb része könyvnélkül tudta a keresztyén íanítás főbb tételeit.

1

0 4Gummerus, i. m. Oma maa, I. 780. 1. Pajula, Pietismi ja uskonnolliset liikkeet Suoniessa vv. 1686—1772. 50. ι. A hitet kolduskézhez hasonlították, mely elfogadja és magáévá teszi a bűnök' bocsánatát és Krisztus megigazító cselekedetét. A hitnek nem szabad önmagára úgy tekinteni, mintha érdem, vagy jó cselekedet lenne. — A megigazulás alatt azt értették, liogy a Szentháromság kegyelemből, a Krisztus érdeméért a bűnös embert igaznak nyilvánítja, miután bűnei megbocsáttattak. — A predestinációról azt tanították, hogy Isten előre tudása nem határozza meg az előre tudott dolgokat, eseményeket; lia ugyanis ezen események máskép történnének, Isten akkor azokat másként látta volna már előre. — A keresztséget Isten művének mondták, melynek így objektív értéke és érvénye van, függetlenül a keresztelő személyétől. A keresztség értelme az újjászületés és megújítás, mert ezen keresztül hat a hit, bűnbocsánat, a kegyelmi szövetség elfogadása, a sátán hatalmából való szabadulás és az örök életben való részesedés. 5 Gummerus, i. m. Oma maa, I. 784. 1. 6 Bergroth, Suomen kirkko, 392. I. Gezelius Juhana turkui püspök (1664 —1690), valamint fia Gezelius Juhana ugyancsak turkui püspök. (1690— 1718.) UI. a. 359. I. 8 Gummerus, i. m. Oma maa, I. 786. 1. 9 „ 792. 1. 1

0 Pietilá, Gezeliukset ja kansanopetus, Oma maa IV. 1057—60. í. 40