Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)
I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér
területén. 12 6 Ennek hatása elsősorban az istentiszteleten látszott meg. A régi racionalista, utilitarista moralizmust tanító előadások, Istennek a Krisztusban megjelent kegyelméről szóló, életképes bizonyságtevéseknek adtak helyet. A régi idők egyházi énekeit újból énekelték. A hitvallásos elvek szócsöveként indították útnak az 1825-ben alapított »Homiletisch-liturgische Korrespondenzblatt«-ot. Soraiból a győzelem ereje sugárzott. 12 9 A lelkésznevelésre is hatott Harms a Kielben kiadott Pastoraltheologia c. munkájával. 13 0 A pietizmus és a közvetítő teológia határán áll Tholuck August a »diákok atyja«. A felébredtek nagy értéknek tartották, az orthodoxok azzal vádolták, hogy felemás igában él. Tholuck angol evangéliumi körökkel volt kapcsolatban. 1823-ban kiadta a »Lehre von der Sünde und vom Versöhner« c. könyvét. 13 1 A könyv címe is mutatja, hogy milyen kérdések égették a kor embereinek lelkét. A XIX század 3. és 4. évtizedében a régi hit újraélesztésére irányuló törekvések nemcsak az egyházi, hitvallásos és régi liturgiái formának, énekeknek és áhítatos könyveknek visszaédesgetésében mutatkoztak meg, hanem teológiát is követeltek, hogy az lássa el a régi hitet igehirdetési formákkal. A teológiától várták, hogy a régi ortho-· idoxia tanait felújítsa. 13 2 A teológiának ebben a munkájában Hengstenberg Ernst Wilhelm (Í802—69) járt elől. Baselben tért meg. Még nem volt 25 éves, mikor megalapította az »Evangelische Kirchenzeitung«-ot, mely pompás harcieszköz lett kezében. Ügyesen és erőteljesen szerkesztett. A lap munkásai közül, mint kortársak figyelemreméltóak: Neander, Olshausen, Tholuck, Hahn, Zahn, Krummacher, Gossner, stb. 13 3 A Kirchenzcitungban törhetetlen éberséggel és ámulatra méltó találékonysággal kutattak a racionalizmus várai, erődítései és rejtekhelyei után. Kompromisszumra nem hajlandó és felemás igában való megbékélésre nem hajtható bátorsággal harcoltak. 13 4 Bár több oldalról vádolták Hengstenberget, sokszor egészen alaptalanul, az egyházban végzett hűséges munkáját azoknak is el kell ismerniük, kiknek eszközei és viselkedése nem voltak kellemesek. Viszont azt is meg kell állapítanunk, hogy Hengstenberg a református egyházban nevelkedve, bibliamagyarázatában megértőbb volt a kálvinista spiritualizmus, mint a lutheri realizmus irányában. A csodás elbeszéléseket az értelem számára megfoghatóan próbálta magyarázni, élete utolsó éveiben pedig a váltság-tanban a római színezetű irány felé hajlott. 18 4 12 8 Lund, i. m. III. 121. 1. 12 9 Seeberg, i. m. 65. 1. 19 0Takala, i. m. 42. 1. Cl. Harms: Pastoraltheologie. In Reden an Thcologiestudierendc. Drei Bücher in einem Band. 1830. 13 1 Lund, i. m. III. 124. 1. v. ö. Holmqvist. i. m. 65. 1. 13 2 Holmqvist, Kvrkohistoria III. 24. 1. v. ö. Seeberg, i. m. 66: 1: 13 3 Holmqvist, i. ' m. III. 24. 1. 13 1 Lund, i. m. III. 124. 1. v. ö. Seeberg, i. m. 67. I. » s« Brandt, i. m. KÄ 1914, 337. 1. 28
