Molnár Rudolf: A finn evangéliomi mozgalom előzményei és kialakulása (Budapest, 1948)
I. Fejezet. Egyetemes egyháztörténeti háttér
emberi természet teljes egészében megromlott, amit azonban nem azért vallott, hogy Isten ítéletének igazságosságát, hanem hogy megváltó művében megjelenő szeretetét hangsúlyozhassa. 9 0 Az ember megváltásának egyetlen alapja a kegyelem. Az ember bűnét és adósságát nem kárpótolhatja semmiféle munkája, kizárólag a Krisztusban levő teljes váltság, ki elfedez mindent, hogy ezáltal az Isten elfogadhassa az embert. 91 A kereszt áldozata — miként Kálvin is tanítja — az ártatlan által elszenvedett büntetés· a vétkes helyett. De ez az evangelikálizmus felfogása szerint nem csupán egyes kiválasztottakra vonatkozott, hanem az emberiségre a maga teljes egészében. 9Az evangelikálizmus vallásosságában a hitnek az életben megmutatkozó engedelmesség mellett figyelemreméltó helye volt. 9 3 A pogányok erényeit csillogó gonoszságoknak fogták fel. A hitetleneket úgy ítélték meg, mint akiknek van ugyan váltságuk, de nincs növekedésük. Lutheri oldalról figyelve az evangelikálizmus evangéliumi irányának gyengesége ott észlelhető, ahol a kálvini szentség-fogalomhoz tért vissza, mikor is azt vallotta, hogy a szentségek'csak a felkínált kegyelem jeleiként foghatók fel. Ebből szármíazott a brit keresztyénséget általában fenyegető veszély, hogy ti. i. az érzelemnek döntő szerepet tulajdonítottak. A bűnbocsánat bizonyosságát érezni kellett,, érezni, hogy bár a sötétség elborította a lelket, Isten mégis hatalmat vett azon. 9 4 A veszélyt bizonyos mértékben mégis el lehetett kerülni azzal, hogy minden szubjektív élmény ellentéteként oda lehetett állítani a nagy objektív hatalmat, az Isten igéjét a Bibliában. Ez biztos alap volt, mert Isten Lelke a kanonikus könyvek minden egyes szavában hat és munkálkodik. 9 3 Az evangelikálizmus híveinek a Biblia volt minden mindenekben, A szó legteljesebb értelmében a Biblia teológusai voltak. A teológiai segédeszközöket figyelmen kívül hagyva, szomjas szívvel, és a megtérés útján megvilágosított elmével merültek el a Bibliában. így jutottak' el az igazság ismeretére. A történetkritikai módszer a még meg nemi tért értelem büszkesége volt. Az egységes és ellenétek nélküli Biblia volt az abszolút igazság háttere. Az evangelikálizmus tanításában azért meglátszik a szisztematikus teológia hiánya is. 9 6 Nem csoda tehát, ha azt figyelhettük meg, hogy az evangelikálizmust követő keresztyének érdektelenséget tanúsítottak a tudományos kutatás iránt. Azokat az egyszerű embereket akarták szol5 0 Wakeman, i. m. 429. 1. Gummerus Jaakko, John Patcrsonin vaikutus Suomessa, SKSV II. 62. I. Kodhe, De svenska bibelsällskapens uppkomst, KÁ lOOfi. 136. 1. 3 2 Wakeman, i. m. 429. 1. 8 3 „ 430. 1. 9 4 429. 1.; Gummerus, i. m. SKSV II. G2. 1. Rodhe, i. m. KA 1906, 136. 1. Ehhez hasonlítható Ituotsalainea Paavonál a lielsö ..felvillanásnak" tulajdonított jelentőség, bár az evangelikálizmus az üdvbizonyosságot másféleképpen hangsúlyozta, mint ő. »5 Rodhe, i. in. KA 1906. 136. 1* »«Wakeman, i. m. 429. I. 21
