Bruckner Győző: Kray Jakab (Budapest, 1927)

Tartalom

TARTALOM. 1. Kray Jakab ifjúsága. A Kray-család eredete. — Kray Jakab szülői. — A szülői ház ha­tása. — Kray J. neveltetése és első iskolái. — A bártfai ev. iskola nevelő hatása. — Állítólagos debreceni ref. kollégiumi tanulmányai. — Sárosmegyei joggyakorlata. — Meghivatása Késmárkra 2. Kray Jakab szerepe a késmárki Thököly-féle várkastély és tarto­zékainak visszaszerzésénél. A Thököly-család vagyonának elkobzása. — A késmárki várkastély tartozékaival gróf Rueber Ferdinánd kezére kerül 113.604 rhenes forintért 168 i-ben. — A késmárkiak ellenállása. — A késmárki érdekek képviselője Kray Jakab főjegyző. — A kés­márkiak elővételi joga. — Kray J. tevékenysége Bécsben a ius exspectativum visszaszerzéséért. — Kray J. bécsi útja és gróf Breiner S. Kristóf közvetítő szerepe. — Az udvari kamara és m. kir. kancellária álláspontja. — Kray J. tisztelgése Kollonics Lipót bíboros-érsek prímásnál és a királynál. — Rueberék merev álláspontja a magánföldesúri jogkör attribútumai tekintetében. — Késmárk földtulajdonának abszolút joga. — Kray J. haj­landóságot mutat a város nevében a késmárki várkastély és ösz­szes tartozékainak megvételére. — Kompromisszumos megoldás feltételei 1691. dec. hó 18-án. — Az 1691-iki rendezett jogviszony fogyatékosságai. — Rueber F. érzékenykedése. — Kray J. 1694-iki bécsi útjai és Rueberék „restitutio in integrum" állás­pontja. — Kray J. ellenérvei és az 1700. évi tárgyalások. — Az 1701. évi alkudozások nehézségei és Kray J. határozott, de tapin­tatos fellépése lehetővé tette a konkrét pénzügyi megegyezést 1701. április 27-én a Rueber-örökösök és Késmárk városa között. —· Az egyezség pontjai. — Kray J. diplomáciai készsége a bécsi tárgyalásoknál fejlődött ki 3. Kray Jakab a közszolgálat terén. Kray J. eljár Késmárk harmincadmentessége és Lőcse, Bárt fa árú­megállító jogának biztosítása tárgyában. — Késmárk elszámo­lásait felszabadításáért rendbe hozta 1696-ban a kir. kamará­ban. — A hegyaljai szőllók adómentességét kieszközli. — Kés­márk város jogigényeit a rokuszi nemesi kúriával szemben tisz­tázta. — Lőcse vámjoga sértetlenül marad a Vágnál. — A kir. cenzus tisztázása. — Kray J. nyolc felvidéki város képviseleté­ben megjelent Bécsben 1703-ban. — Tárgyalásai Eszterházy P. nádorral, Kollonics Lipót bíborossal és egyéb miniszterekkel. — A városok gravamenjei. — A városok sérelmeinek részben való orvoslása. — Késmárk privilégiális oklevele a várkastély és tar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom