Bruckner Győző: Kray Jakab (Budapest, 1927)
2. Kray Jakab szerepe a késmárki Thököly-féle várkastély és tartozékainak visszaszerzésénél
2. Kray Jakab szerepe a késmárki Thököly-féle várkastély és tartozékainak visszaszerzésénél. A Thökölyi-esalád vagyonának elkobzása. — A késmárki várkastély tartozékaival gróf Rueber Ferdinánd kezére került 113.604 rhenes forintért 1681-ben. — A késmárkiak ellenállása. — A késmárki érdekek képviselője Kray Jakab főjegyző. — A késmárkiak elővételi joga. — Kray J. tevékenykedése Bécsben a ius exspectativum visszaszerzéséért. — Kray J. 1691-iki bécsi útja és gróf Breiner S. Kristóf közvetítő szerepe. — Az udvari kamara és kancellária álláspontja. — Kray J. tisztelgése Kollonics Lipót bíboros-érsek prímásnál és a királynál. — Rueberék merev álláspontja a magánföldesúri jogkör attribútumai tekintetében. — Késmárk földtulajdonának absolut joga. — Kray J. hajlandóságot mutat a város nevében a várkastély és összes tartozékainak megvételére. — Kompromisszumos megoldás feltételei 1691. dec. hó 18-án. — Az 1691-iki rendezett jogviszony fogyatékosságai. — Rueber F. érzékenykedése. — Kray J. 1694-iki bécsi útjai és Rueberék „restitutio in integrum" álláspontja. — Kray J. ellenérvei és az 1700. évi tárgyalások. — Az 1701. évi alkudozások nehézségei és Kray J. határozott, de tapintatos fellépése lehetővé tette a konkrét pénzügyi megegyezést 1701 április 27-én a Rueber-örökösök és Késmárk városa között. — Az egyezség pontjai. — Kray J. diplomáciai készsége a bécsi tárgyalásoknál fejlődött ki. Késmárk sz. kir. város jogainak elismerése végett erős és kemény harcot vívott a késmárki várkastély uraival, különösen a Thököly-család sarjadékaival. Ez a harc hol erősebb, hol gyengébb hullámokat vert. 1 A két ellenfél 1651-ben a bécsi, 2 majd 1654-ben az ebersdorfi 3 egyezségben némileg kiegyenlítette egymás között az ellentéteket, amelyek Thököly II. István bekövetkezett haláláig és bir1 Lásd „A Thököly-család késmárki magánföldesurasága" c. tanulmányomat, mely a Berzeviczy Albert Emlékkönyvben és különlenyomatban 1925-ben Pécsett jelent meg és egészen részletesen tárgyalja ezt a küzdelmet. 2 Késmárk sz. kir. város titkos levéltárában fasc. VII. ad η um. 85. és lásd i. tanulmányomat 189—194. 11. 3 U. o. i. h. és 199—202. 11.
