Bruckner Győző: Kray Jakab (Budapest, 1927)
1. Kray Jakab ifjúsága
8 szellemi életet mutattak. így került Pál 15 éves korában 1637-ben Késmárkra, melynek latin iskolájában akkor az európai hírű mathematikus Fröhlich Dávid rektoroskodott (1650—1646). 3 A késmárki iskolában ezidőtájt Trotzendorf rendszere uralkodott, amely rendszer a vallástanítás mélyítése mellett alapos kiképzést adott a klasszikus nyelvekben. 4 Késmárkról Kray csakhamar Lőcsére került, ahol az ev. latin iskola épen virágzását élte és Kray Pál ideérkezése előtt 1626-ban alapos reformon ment keresztül. 5 A lőcsei ev. latin iskolának oly hírneve volt akkor, hogy a nemesek fiai is felkeresték (Thököly Zsigmond és Th. II. István). 6 A lőcsei latin iskola már inkább Sturm iskolarendszerének hatása alatt állott, ami annak volt betudható, hogy a lőcsei ifjak akkor Goldberg helyett inkább Wittenberget és Strassburgot látogatták 7 és ottan folytatott tanulmányaik befejeztével leginkább a lőcsei ev. latin iskolánál kaptak alkalmazást. Kray Pált lőcsei tanulmányai alatt a bártfai ev. latin iskola híre vonzotta. Stockei Lénárt iskolarendszere egyenesen lenyűgöző hatással volt a vallásos lelkületű ifjúságra és így a bártfai iskola híre megmaradt a nagy iskola3 A VI. sz. kir. város superintendenciájának lelkészavató jegyzőkönyve szerint. — amelynek egyik másolata, melyet Schmal András felsősajói ev. lelkész és gömöri esperes 1747-ben készített másolatgyűjteményemben van, — Kray Pál csak 1647-ben tanult volna a késmárki ev. iskolában és ott Fábri János Dániel és Sztaniszlai Márton Bálint lettek volna tanárai. Sajnos, a késmárki ev. liceum matrikulái csak 1711-től kezdve maradtak ránk és így Kray Pál késmárki diákéveinek pontos megállapítása egyelőre nyitott kérdés marad. Lásd még A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen c. munkámat. Budapest, 1922. I. k. 524. 1. * Matricula Goltziana 862. 1. (Szepeshelyi káptalan magánlevéltárában. Hiteles másolata meg van a XIII. szepesi város ág. hitv. ev. egyházmegyei levéltárában Iglón.) 5 Ev. egyházi levéltár Lőcsén. Fase. 1626., ahol az 1626-ban hozott új iskola törvények is fennmaradtak. β A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen c. munkám I. k. 511. 1. 7 Lőcsei városi levéltár Υ. Ο. I. cs. 26., 27., 29., 32., 38., 39. sz., IT. cs. 55., 56. és 57. sz., V. Ο. II. cs. 60.. 63., 68. sz., V. Ο III. cs 69., IV. cs. 80., V. cs. 85. és 144. szám.