Bruckner Győző: Kray Jakab (Budapest, 1927)
1. Kray Jakab ifjúsága
1. Kray Jakab ifjúsága. A Kray-család eredete. — Kray Jakab szülői. — A szülői ház hatása. — Kray J. neveltetése és első iskolái. — A bártfai ev. iskola nevelő hatása. — Állítólagos debreceni ref. kollégiumi tanulmányai. — Sárosvármegyei joggyakorlata. — Meghivatása Késmárkra. A Kray-család is azon családok egyike, mely jóllehet idegen eredetű, mégis a magyar nemzettel asszimilálódva, annak hasznos és jeles honfiakat adott. A család eredetét a morvaországi Prerauban kell keresnünk, ahol Kray Tamás a város tanácsnoka volt. 1 Kray Tamás Podhorszky Dorottyával kötött házasságot és e házasságból született az 1624. évben január hó 1-én Pál fiuk, 2 aki a Magyarországba áttelepített Kray-család ősatyja. Pál szülői, ámbár hithű evangélikusok, mégis kénytelenek voltak őt 1657-ig a jezsuiták iskolájába adni, minthogy Morvaországban a fehérhegyi csata óta az evangélikusok vallásszabadságát erősen megnyirbálták. Az ev. hitükhöz erősen ragaszkodó szülők gyermekük hitét féltve, legcélszerűbbnek látták, ha fiukat Magyarországba küldik, ahol a protestáns iskolák, ha szűkös anyagi viszonyokkal küzdöttek is, mégis élénk 1 A Kray-család levéltárában Csontfalván van Prerau város tanácsának 1638-ki hivatalos bizonyítványa. — Ε helyen is hálás köszönetet kell mondanom a Kray-család nesztorának, id. Kray lstoán báró ny. ítélőtáblai elnök úrnak, aki a család levéltárának okleveleit és iratait a legnagyobb készséggel és lekötelező szívességgel bocsájtotta tanulmányozás végett rendelkezésemre. Egyes okleveleket, melyeket saját kutatásaim alatt csak kivonatoltani, pótlólag még Lipták János dr. késmárki ev. liceumi tanár volt szíves számomra lemásolni a Kray-család csontfalvi (Szepes vármegyében) levéltárából s azonfelül utána nézett felkérésemre Késmárk városi és liceumi levéltáraiban egyes adatoknak, amelyeknek készséges közléséért ezúton hálás köszönetet mondok. 2 U. o. és lásd ifj. dr. Kray István, A Kray-család története és leszármazása c. geneológiai összeállítását és cikkét a Közlemények Szepesvármegye múltjából c. folyóirat V. évf. 234. 1. (Lőcse, 1913.)
