Kovács Sándor: A magyar evangélikusság föld- és néprajzáról (Sopron, 1930)

5 A második, szintén hatalmas tényező, mely már az egyházfejlődés folyamán jelentkezik, a történelmi hagyomány. Ε hagyomány gyakran százados életű intézményeket alkot. Gyökereit lebocsátja a faj lelkiségébe, mely voltaképen a történelem medrét megássa és sodrát szabályozza. A faj lelkiségének ereje nélkül történelem nincsen, csupán szánandó, évről-évre való vegetativ továbbélés. Az intézményeknek nem csupán szabályaik és programmjaik vannak, hanem belső életök, szellemök is; van eszmei, a faj géniuszához simuló fejlődésök, vannak e fejlődésnek belső, szeghetetlen törvényei. A fának lombja, virága, gyümölcse igazában inkább csak jele az életnek; az igazi élet a fa törzsén s az ágakon végig húzódó erekben zajlik le, amelyek a tápláló erőt szállítják. A magyar protestáns egyházak alkotmánya és szervezete nemzeti intézményeink ihletéből és jórészt mintájára született meg. A harmadik általános tényező a gazdasági erők h a t á s a, a megélhetés gondja, a küzdelem az élettel és életért. Ez a tényező oly hatalmas, hogy időnként az első kettőt is hátra szorítja. Könyörtelen hatalmi önzéssel jelentkezik és csakis akkor csillapul le, ha önzése, éhsége kielégülést talál. De e harc hatása, mini emlék tovább él s alkotó eleme lesz a történelmi hagyományoknak. A norvég hajós, halász nemzet, mely a természettel és elemekkel való szüntelen viaskodásban örökké lelkén érzi a számadásra való állandó készenlét és az erkölcsi felelősség terhét. Az olaszt és spanyolt az éghajlat és a természet adakozó jó kedve fölmenti az életgond gyötrelmei alól. A különbség nem csupán az életmódban, költői műfajokban, a költői művek levegőjében, borújában vagy derűjében nyilatkozik meg, hanem a vallási formákban, egyházi művészetekben is, amelyeknek sajátságai nem pusztán faji lelkiségéből erednek, hanem a természeti viszonyoknak, századok óta megszabott életmódjuknak hatásából is. Végül meg kell említenünk, bár az imént felsorolt tényezőkkel a hatás erejére nem ér föl, a helyi szokást, amely kiváltképpen a kultusz- és jogéletben jelentkezik. A helyi szokás eredete néha ismeretlen távolságokba vész s aligalig nyomozható ki. Ahol a protestantizmus a középkori katholicismus klasszikus területein vert örököt, sokat megtartott a kultuszelemekből, a kormányzati formákból; mű-