Kovács Sándor: A speyeri birodalmi gyűlés történelmi jelentősége (Budapest, 1930)

4 nak szüksége volt új oltóágra, nedvkeresztezésre, hogy hi­vatását tovább szolgálhassa. Az ókori pogány jellemű mű­veltség újjászületése a szép kultuszával erre nem volt ké­pes; fölékesítette, de újjá nem teremtette. Az elernyedt régi hit helyébe új hitet nem adott. Ez az új hit oly nép kebléből sarjadt ki, mely elevenen érezte az erkölcsi személyes fele­lősséget s amelyre a megváltás nem pusztán a művészi szép­ség fölérhetetlen magassága, hanem egész valóját lefoglaló életkérdés: a szolgaság és halál, vagy a szabadság és élet útja. Luther lelkében egy egész nemzet, sőt az egész ember­nyom vívta szabadságharcát, örökölt, de többé nem boldo­gító felfogások és életnézetek bilincsei ellen. Ε válságnak és a vele kapcsolatos törekvéseknek kidom­borító hátteréül szolgál a Habsburg sas és Valois liliom nyilt versenye a világuralomért; két érvényesülést kereső, erőfölös­legekkel rendelkező nép, a spanyol és francia ellentéte, V. Károly és I. Ferenc nagy történelmi mérkőzése. V. Károly mellett ott áll Amerika újonnan fölfedezett ércereinek Euró­pába özönlő mesés gazdagsága, Németalföld, Flandria mű­veltsége, a világkereskedelem irányváltása; I. Ferenc mel lett egy új, egységessé vált nemzet egész lelkesedése, erő­próbát szomjazó dicsőségvágya, a lovagvilág utolsó fellán­golása. A harc látható célpontja Itália birtoka, ahol a spa­nyol hatalom Nápolyban és Siciliában már megfészkelte magát és hadműveleti alapot teremtett. Ε világtörténelmi tusába belesodródott a pápaság is, mint Köz ép-Itáliának legnagyobb politikai és katonai tényezője. Jelentékenyebb hatalom volt, semhogy semleges maradhatott volna, viszont jelentéktelenebb, semhogy csatlakozása a harc eredményét eldönthette volna. Helyzete valóban tragikus volt. Másfél évtized alatt két megalázás érte katliolikus hatalmak részé­ről. X. Leó korában a franciák, VII. Kelemen korában a németekkel egyesült spanyolok kényszerítették súlyos béke­kötésre. Balsorsát az sem hárította el, hogy megpróbálta az olasz nemzeti egység vágyát fölébreszteni Itália népében, nemzetet teremteni a kisebb-nagyobb államok kicsinyes tö­rekvések hínárjában vergődő, erejét apró huzavonákban fecsérelő lakosságából. Akarata megtörött az olasz álla­mocskák és dinasztiák önző féltékenységén és gyanakvó

Next

/
Oldalképek
Tartalom