Kovács Sándor: Az Ágostai Hitvallás négyszázados emlékévének okirattára (Budapest, 1930)

D. báró Radvánszky Albert megnyitó beszéde

27 dási mód, amely a békesség ügyének a legjobb szolgálatot tenné. Örömmel és megnyugvással tapasztalom, hogy egyházunk felelős tényezői és hívőserege, miként az egyházunk szelleméből és tradícióiból folyik, meszszemenő, bölcs mérsékletet tanúsítanak a felekezetközi kérdésekben. Az ágostai hitvallás ebben a viszonylatban is irányítást tartalmaz számunkra. Ugyanis az általános keresztyéninek a kidomborítására törekszik, ami összeköt, és nem keresi azt, ami elválaszt. Nagyon kívánatosnak tartom, hogy a felekezetközi helyzetben mi ezt az arany középutat továbbra is féltő gonddal megőrizzük és még áldozatok árán is ápoljuk a békességet. Szószéken és egyházi sajtóban egyaránt evangéliumi hitünk pozitív tartalmának a kifejtésén fáradozunk és a lehetőség szerint kerüljünk mindent, ami mélyíthetné azt a szándékot, amelyet testvéri megértésben ha nem sikerül áthidalnunk, a keresztyénség iigve soha többé jóvá tehető kárt vallhat. A napjaink gazdasági válsága nyomán járó munkanélküliség és nyomor ugyanis keresztyénellenes eszmék melegágyává teszi a lelkeket és kétségbeesés felé tereli az igája alatt roskadozókat. Itt az egyházakra akkora feladat vár, hogy. ha azt komolyan veszik és híven teljesítik, idejük sem marad az egymás között való villongásra. Igyekezniük kell helyreállítani híveik millióinak megingott lelki egyensúlyát és fel kell rázniok a jobb sorsban élők alvó lelkiismeretét, hogy azok a köznyomorral szemben való kötelességeik tudatára ébredjenek. Mi megdöbbenéssel látjuk a szomorú helyzetet és mélységes együttérzéssel vagyunk eltelve annak sújtottjai iránt. Ne szűnjön meg a viszonyok javításán közremunkálni és a viszonyok javulásáért imádkozni.