Raffay Sándor: A vegyesházasságról (Budapest, 1934)

Ellenáramlatok

41 általában eltiltja és csak akkor enged felmentést a tilalom alól, ha a nemkatolikus fél biztosítékot nyújt, hogy a katolikus felet vallásától való elpártolásra csábítani nem fogja és valameny­nyi gyermekét katolikus vallásban nevelteti. A sérelem reánk­nézve abban van, és ez nem új rendelkezése a kánonjognak, hogy a vegyesházassághoz is a tridenti forma betartása meg­követeltetik. Ε szabályból implicite az következik, hogy a róm­kat. egyház nem a próprius parochus, vagyis nem a katolikus fél parochusa előtt kötött vegyesházasságot érvénytelennek etkinti. Ε szabály káros következményeinek enyhítésére szol­gál hazánkban a Lambruschini-féle dekrétum és a Ne temere dekrétumot módosító pápai kijelentés azon intézkedése, amely a vegyesházasság megkötését Magyarországon a tridenti forma alól felmentette és ezáltal lehetővé tette, hogy a protestáns lel­kész előtt kötött vegyesházasság is érvényesnek tekintessék. A protestáns közös bizottság 1909. évi szeptember 22-i ülésé­ben tárgyaltatott a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata, amelyből és az ahhoz csatolt rendeletekből értesültünk, hogy a Sacra Congregatio de Sacramentis 1909. évi február 27-én 883/8. szám alatt felvett jegyzőkönyve szerint 1. A magyar püspökök a vegyesházasságok tárgyában a római szentszékhez kérvényt adták be, » 2. hogy a Congregatio tagjai arra a kérdésre, mit kelljen tenni, azt az indítványt terjesztették elő, hogy figyelembe véve az adott esetben fennforgó különös körülményeket, kérelme­zendő, hogy a szentséges atya méltóztatnék a vegyesházasság dolgában a Németország részére 1906. évi január 18-án kibo­csájtott Provida Constitutio és a S. C. Consilii 1908. évi feb­ruár 1-én és március 28-án erről kiadott magyarázatai fenn­tartásával ezidőszerínt a magyar királyságra kiterjeszteni. 3. Őszentsége 1909. évi február 23-án megtartott audien­ciájában meghallgatván a secretariusa által tett előterjesztést, a főmagasságú atyák véleményét mindenben kegyesen hely­benhagyni méltóztatott és ezenfelül kijelentette, hogy Magyar­országon a Ne temere kihirdetése után eddig a dekrétum alak­szerűségének mellőzésével kötött vegyesházasságokat, ha más akadály fenn nem forog, szintén érvényesnek kívánja tekinteni. A magyar püspöki kar a pápai döntés vétele után 1909. már­cius 16-án tartott értekezletében egy instrukciót bocsájtott ki, amely a róm. kat. lelkészeket a döntés értelmében leendő eljárásra utasítja. Az új Códéx megjelenése után akadtak egyes jogtudósok, akik azt a nézetet vallották, hogy a pápa most ismertetett dön­tése az új Códex folytán érvényét vesztette és a katolikus egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom