Raffay Sándor: A vegyesházasságról (Budapest, 1934)

A kérdés jelentősége

A kérdés jelentősége. Vegyesházasság akkor jön létre, ha a frigyre lépő két fél nemzetiségi, faji vagy vallási szempontból nem azonos közös­ségbe tartozik. Minket most csak a vallásbeli különbözőség alapján kö­tött vegyesházasság érdekel. Kétségtélen, hogy ahol különböző vallású emberek élnek együtt, ott a vegyesházasság elkerül­hetetlen. Az egymás iránt szerelemre gyúladt emberek nem igen nézhetik előre a vallásbeli egyezést, vagy eltérést, csak utólagosan kénytelenek ezzel is számolni, amikor már megsze­rették egymást. A házasság emberi természete, de talán jogi és társadalmi jelentősége sem teszi lehetővé, hogy a vallási szempontokat már a házasságkötés előtt különlegesen is mér­legre vessék. Az egyházak azonban ma épen erre a kérdésre helyezik a fősúlyt és maga a társadalom is úgy tapasztalja, hogy a vallási szempontok körül támad csaknem minden kel­lemetlenség. Ez a körülmény adja meg a vegyesházasság egy­házjogi, államjogi, különösen azonban társadalmi jelentőségét. A vegyesházasság ügye ma különösen előtérben áll. Az egyházaknak, kiváltképen pedig a r. k. egyháznak a vegyes­házasság kérdésében elfoglalt álláspontja igen súlyos és fáj­dalmas gyakorlati következményekkel jár. Különösen, mióta a római Cúria az új egyházi törvénykönyvet kiadta, a vegyes­házasság kérdése annyira előtérbe nyomult, hogy kész vesze­delemmé dagadt, melynek hullámverése lelkeket rémít, szíve­ket tör össze, családokat tesz boldogtalanná és társadalmakat változtat békételenné. A vegyesházasság a kultúrharc rémét is folytonosan felszínen tartja. De még az állami törvények érvé­nyét és tekintélyét is állandóan veszélyezteti. Szükséges tehát, hogy a vegyesházasság kérdésének tör­ténelmi kifejlését és mai állapotát legalább nagy vonásokban mindenki ismerje. Csak így tudhat a higgadtan ítélni tudó és akaró ember helyes álláspontra és tisztes ítéletre jutni. A tár­sadalom békességét és a nemzeti összeforrás érdekeit is csak 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom