Raffay Sándor: A vegyesházasságról (Budapest, 1934)
Róma egyházpolitikája
28 férfira esett nőre esett 1929. évben 106.5 eset, 13.7% —121.0 + 14.5 1930. „ 164.0 „ 20.4% —162.5 — 1.5 1931. „ 174.5 „ 22.9% —153.5 — 21.0 1932. „ 175.5 „ 23.0% —161.5 — 14.0 1933. „ 167.0 „ 22.7% —152.0 — 15.0 Ez a statisztika azt a szomorú jelenséget is felfedi, hogy az evangélikus férfiak révén nagyobb károsodás éri egyházunkat, mint a nők révén. 1 Róma egyházpolitikája. X. Pius Pápa 1906. január 18-án kiadta „Provida sapientique cura" kezdetű dekrétumát, amelyben Németország egész területére vonatkozólag kimondotta, hogy a tridenti zsinat „Tametsi" rendelkezése az egész birodalomban kihirdetettnek, tehát a róm. kat. hívekre nézve kötelezőnek tekintendő, a vegyesházasságokat minden esetben érvényeseknek kell ugyan elismerni, de a kauciókat meg kell követelni. Ez a dekrétum 1909. június 18-ától Magyarországon is érvénybe lépett és ezzel a reverzálishajsza ismét felélénkült. Ugyanezt a szellemet szólaltatta meg az 1907. augusztus 2-án kiadott „Ne temere" kezdetű dekrétum is. Ez a két dekrétum volt előfutója az 1917. évben elkészült pápai törvénykönyvnek. Joyce angol jezsuita 2 az előbb említett dekrétumok és az azokon alapuló Corpus Juris Canonicinak a vegyesházasságra vonatkozó alapszempontjait a következőkben fejti ki: „Az eddig kifejtett elveknek megfelelően az egyház minden megkeresztelt személy házasságát szentségi viszonynak ismeri el. Ezekben a szentségi jegyek ugyanúgy meg vannak, mint a kat. házasságban. Bárhol veszi is egymást férjül és feleségül két megkeresztelt ember, az Krisztus és az egyház viszonyát példázza és ott nincs szükség papra, hogy a szentséget kiszolgáltassa (man braucht dort keinen Priester zur Spendung des Sacraments). így hát e házasságoknak ugyanaz a tökéletes 1 Meg kell jegyeznünk, hogy a nyereség és veszteség számát úgy állapítják meg, hogy pl. 1933-ban evangélikus részről 3825 vegyesházasságot kötöttek. Ezek közül 1470 esetben megegyezés jött létre. Hogy az evangélikus egyházat károsodás ne érje, ennek felénél (735) kellett volna javára reverzálist kötni. Mivel azonban csak 567 reverzálist vettek, ennélfogva a veszteség 167 volt. 2 G. H. Joyce S. J. Die Christliche Eche. Leipzig. 1934. 191—192. A törvénykönyv kiváló magyarázó müve még: August Knecht. Handbuch des katolischen Echerechts. Freiburg i. B. 1928.
