Raffay Sándor: A vegyesházasságról (Budapest, 1934)

Vergődések és alkudozások

15 kellemetlen kérdés megoldását sürgessék és biztosítsák, Lonovics Antal csanádi püspököt küldték Rómába, aki egy évig maradt ott és a Lambruschini-féle instrukció kieszközlésében különös érdemet szerzett. A király 1841. október 12-én megadta a pápai rendelethez a placétumot, mire a brévét ki is hirdették. Az instruktió kihirdetése azonban elmaradt. Mikor emiatt Kopácsy prímást kérdőre vonták, 1843. szeptember 29. a főrendek előtt tartott beszédében azt adta okul, hogy annak kihirdetése azért szükségtelen, mert az 1790—91. XXVI. t.-c. életben van és így az a döntő. Valami ravaszkodás azonban bizonyosan volt a dologban, mert később éppen a kihirdetés hiányával érveltek amellett, hogy az engedmény megtartása nem kötelező. Az 1843. évi országgyűlésen a Rendek újból követelték az activa assistentia kimondását, továbbá, hogy a protestáns lelkészek előtt eddig megkötött vegyesházasságokat érvényeseknek, az azokból származó gyermekeket pedig törvényeseknek mondják ki, a róm. kat. papokat a törvények megtartására kötelezzék, a múltban kierőszakolt reverzálisok, valamint az activa assistentia elhagyása, illetőleg megtagadása miatt pedig vonják eljárás alá. A Főrendek ismét védelmükbe vették a róm. kat. papságot. Ellene semmiféle eljárás indítására hajlandók nem voltak, a passiva assistentia gyakorlását a törvényekkel ellentétesnek nem tartották, a protestáns lelkészek előtt kötött vegyesházasságok érvényességéhez pedig a recopulatiot szükségesnek mondották. A jövőt illetőleg azonban hajlandók voltak arra, hogy az 1790—91. évi XXVI. t.-c. odamódosíttassék, hogy a házasság minden esetben a vőlegény papja előtt köttessék és az összes gyermekek az apa vallását kövessék. Ilyen előzmények mellett létesült az 1844. évi III. t.-c., melynek a vegyesházasságra vonatkozó rendelkezései a következők: „2. §. A jelen törvény kihirdetése után keletkező azon vegyesházasságok, melyek evangélikus lelkipásztor előtt köttetnek, érvényesek. 3. §. Azon vegyesházasságok, melyek róm. kat. és evangélikus vallás bármelyikéhez tartozó felek közt 1839. március 15. napjától kezdve a most folyó 1844. november 10. napjáig köttettek és nem róm. kat., hanem az evangélikus vallás bármelyikének lelkipásztora által adattak össze, törvényeseknek jelentetnek ki." Ε törvénnyel a vegyesházasság évszázadok óta annyi keserűséget és háborúságot okozó kérdése nyugvópontra jut-