Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

VII. Bárány György mint lelkipásztor, esperes, egyház-szervező és egyházkormányzó

95 Ügylátszik magának készítette Bárány esperes e megjegyzéseket egyházlátogatásai alkalmára. Szintén megérzik rajtuk a pietismus hatása. Bizonyára a vázolt ill. előirt módon végezte is Bárány a gyülekezetek látogatasát. Minden szükséges dologra kiterjesztette figyelmét. Szigorúan ellenőrizte a lelkészek és tanítók munkáját és életét. Felülvizsgálta a hívek magatartását, vezetőikhez és egymáshoz való viszonyát. Különös gonddal őrizte ellen az iskolák életét és az azokban folyó munkát. Kiterjedt figyelme az egyházközség vagyonára, épületeire, alapitványaira. A fennforgó visszaéléseket és viszályokat igyekezett megszüntetni és kiküszöbölni. Éber figyelemmel kisérte mint esperes egyházmegyéje gyülekezeteinek belső és külső életét. Báránynak nemcsak lőrinci lelkészi, hanem esperesi működését is 3 évre félbeszakította 1726—1729-ig dörgiesei száműzetése. De 1729-ben Mercy Clandius gróf parancsára a lőrinciek ismét visszahívják Bárányt. Három évi megszakítással 1720—1757. állt mint esperes Bárány György az egyházmegye élén, amely folyton nagyobbodott, szaporodott. Számos üldöztetést és nyomorgattatást szenvedtek ezalatt gyülekezeteink, lelkészeink és tanítóink. Nem egyszer fenyegette veszedelem a vezért és esperest is. Hiszen Mária Teréziának 1740-től kezdődő uralkodása alatt a mai tolna-baranyasomogyi esperesség gyülekezeteire is reánehezedett egész súlyával a csendes elnyomatásnak a korszaka. Nem egyszer látott Bárány tornyosulni sötét vészfelhőket a maga gyülekezete és egyházmegyéje felett. Templomfoglalások, lelkészek és tanítók elűzése napi renden voltak. Nem egy evangelikus imaház és iskola ajtai zárultak be a hívek és gyermekek előtt. Nem egy imaházunkba telepedett be a pápista egyház s sajátjának nyilvánította azt. De Bárány György esperes a sok nehézség ellenére is nagy bölcseséggel és eréllyel vezette bajokon, vészeken át egyházmegyéje sajkáját. Szenvedett és küzdött, dolgozott és fáradt, táplált, intett, serkentett és dorgált írásban és szóban, ahogy a szükség kívánta és parancsolta. Tekintélye folyton növekedett befelé és kifelé egyaránt. Az 1742 évi vadosfai kerületi gyűlésen az újonnan megválasztott püspök, Sipkovics Tóth János, is megerősíti Bárányt esperesi tisztében. Püspöknek is megválasztotta volna a kerület, ha gyülekezete nem esett volna oly messze a kerület központjától. 1757-ben tette le Isten végzése folytán egyházkormányzói