Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
VI. Bárány György mint tanitó és paedagogus
87 Kiterjeszti Bárány a katechetikai munkát a gyermek mindhárom szellemi tehetségére s megkívánja nemcsak az értelem és érzés, hanem az akaratnak a nevelését is. Nem elég a tudomány és szóbeszéd, hanem Isten akaratának a gyakorlása kívántatik. Szoktassa a tanító a gyermekeket ahhoz, hogy amit hallottak, azt együgyű imádságba foglalják. Imával kezdjék és imával végezzék a munkát. A tanító otthon is imádkozzék tanulóiért és az utcán is vigyázzon magaviseletükre. Mind helyes keresztyén paedagogiai követelések. 6) Bárány György paedagogiai kiválósága mellett tanúskodik az, hogy erősen keresztyén gyakorlatiassága és a ker. vallásos élet ápolására való törekvése mellett is volt érzéke a reáltárgyak tanításának a fontossága iránt. A vallás mellett megköveteli az irás, olvasás, számolás és ének tanítását. Az ének alatt természetesen csak egyházi énekeket értett. Nagy István és Németh Ádám előbb emiitett 1776. évi iskolai rendtartása sem ir még elő világi dalokat, hanem csak egyházi énekeket, ajánlva az elevenebb éneklési módot. Ez is a pietismus lényegéből folyt. Bárány ajánlja a gyermekeknek a kertben és mezőn való sétáitatását s ezen közben a növények, füvek és virágok neveinek és erejének (gyógyhatásának) az ismertetését. Említi és ajánlja a tanítóknak a térképek használatát. De kötelezővé Bárány a reáltárgyaknak az iskolában való tanítását nem tette, kivéve az egy számolást. Erre kell következtetnünk ebből is, hogy az emiitett 1776. évi teljesen Bárányék szellemében készült „Schulordnung" sem ir elő a számoláson kivül semmiféle reáltárgyat a német elemi iskolák számára. A vallás-erkölcsi nevelés maradt a pietista Bárány György szemében a népiskola főfeladata. János fiával és pietista barátaival együtt ő is „az egyház veteményes kertjének" tekintette az iskolát. S a modern paedagogia kénytelen a realtárgyak fontosságának minden elismerése mellett is visszatérni a Bárány György által képviselt felfogáshoz, felismervén, hogy tudomány és ismeret csak akkor válik birtokosának és másoknak hasznára és javára, ha azt az Isten félelme és a vallásos erkölcs hatja át és szenteli meg. Mint egyebekben, úgy ebben a teki.itetben is van Bárány György esperesnek mondanivalója a ma számára. Nagy volt és .úttörő Bárány György mint tanító, katecheta és paedagogus is. Vannak követelései, útmutatásai, érdemei, melyek ma sem évültek el. 6) Payr S. A. piet. paed. 107—109. 1.
