Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
VI. Bárány György mint tanitó és paedagogus
86 melyek az ifjúságot különösen a 13—14 éves serdülő korban fenyegetik. Azért azt ajánlja, hogy ebben a korban külön kell választani a gyermekeket társaiktól és komoly felnőttek társaságában kell őket tartani. Különösen sok veszedelmet rejtettek magukban az ifjúság számára az ebben az időben szokásos éjszakai társas legeltetések, amelyek ellenesperesek és lelkészek még később is gyakran kikelnek. Bizonyára ezekre is gondolt Bárány, mikor a gonosz társaság távoztatásáról szólva inti a szülőket, hogy 13—14 éves korukban különösen vigyázzanak gyermekeikre. Bárány György felismerte a szülői ház és az iskola együttmunkálkodásának a szükségességét is. Inti a szülőket, hogy otthon ők is tanítsák gyermekeiket istenfélelemre és imádkozásra és járjanak előttük jó példával. Nemcsak a tanítóktól, hanem a patrónusoktól és szülőktől is elvárja Bárány, hogy teljesítsék egyetemes papi tisztükből folyó kötelességüket. 5) Nemzeti szempontból Báránynak mint tanítónak és paedagogusnak egyik igen rlagy érdeme, hogy felismerte és igen erősen hangsúlyozta az anyanyelv tanításának a nagy fontosságát s tiltakozott az ellen, hogy a falusi iskolában felesleges módon a latin nyelvvel kínozzák a gyermekeket. Előtte csak Apáczai Cseri János követelte ilyen erélyesen a magyar anyanyelven való tanítását. Találunk a 200 évvel ezelőtt élt Bárány esperes paedagogiai követelései között már olyanokat is, melyeket a modern paedagogia csak ma kezdi komolyan venni és bevezetni. Megköveteli Bárány a tanítótól, hogy előre készüljön el tanítására s készítsen arról magának vázlatot. Ha nem is kívánja meg a tanítótól a vázlatnak és tanításnak szórói-szóra való papírra vetését, de azt mondja: „ . .. nemhogy minden kérdést előre papírra tegyen, hanem hogy elméjében jó rendet formáljon, melyben a mcteriákat előhozza, hogy szép példákat és hasonlatosságokat kigondoljon." Munkája közben a tanító ne sokat diskuráljon, hanem szüntelenül kérdezzen, noha helyén való néha a „folytonos beszéd" is. Teljesen modern paedagogiai követelések. Az 1735-ben kiadott kátéjához csatolt katechetikai munkájában Bárány egész részletes utasítást ad a tanítónak, mit és hogyan kérdezzen és hogy hogyan használják kátéját. Hogy a könyveknek hasznuk legyen, megkívánja a tanítóktól és tanulóktól, hogy meg legyen bennük az isteni igazságoknak és az üdvösség útjának a megismerése után való vágy, 5) Payr S. A piet. paedag. 107-109. 1.
