Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
V. Bárány György theologiai álláspontja. Viszonya a német pietistákhoz. Ethikája
81 hoztatja. Az ő erkölcsi felfogásában is hibáztatható a bizonyos fokú nomismus és negatív jellemvonás. Bárány Györgynél is, mint a pietistáknál általában, szintén jelentkezik az a keresztyén életfelfogás és erkölcsi álláspont, amely a methodismusban és egyes szektáknál jut teljes érvényre s amely nem ismeri el semminek sem az önálló jelentőségét és jogosultságát (pl, művészet, zene, szórakozás stb.), ha az nincsen egyenes és közvetlen kapcsolatban az Isten országával s nem szolgálja közvetlenül az Isten dicsőségét. így pl. Bárány a harmadik parancsolat magyarázatánál eltiltja és kárhoztatja a sétát, A 7. parancsolat magyarázatánál Bárány szigorúan kikel a szemfényvesztők, komédiások és kockajátékosok ellen. A 6. parancsolattal kapcsolatban a „néma bűnöket (Róm. 1, 24.), a házasságban elkövetett buja, indulatokat, k . . ,-vás szerelem énekeket és fertelmes szemtelen k . . .-vás öltözetet" is felsorolja. A paráznáról pedig bölcs Siráchkal azt mondja: „. . , az moly és férgek (francia és tetvek) örökségül bírják azt." 0) De érthetők Bárány György és pietista paptársai szigorú erkölcsi követelései. Egyrészt pietista, szigorú erkölcsi felfogásuk, másrészt az akkori kor erkölcsi viszonyai alapján. Hazánkban a hosszú török és kuruc háborúk után lazult fegyelem és szilaj, eldurvult erkölcsök uralkodtak, Az 1720 után bevándorolt tolnai esperességbeli német evang. telepesek sem hoztak mind finom erkölcsöket magukkal. Hessenben, ahonnan a tolnai evang. telepesek zöme jött, XIV. Lajos francia király rablóhadjáratai durvították el az erkölcsöket. A hesseni fejedelmek nem egy rendeletet adnak ki a XVIII. század elején a zilált erkölcsök javítása érdekében.') Akadt a telepesek között nem egy zilált erkölcsű kalandor is. A magyar és német hívek között egyformán sok erkölcsrontó, keresztyénellenes szokás volt elterjedve Bárány György esperes egyházmegyéjében, mint a tánccal, mulatozással egybekötött több napos lakodalmak, kézfogók, pasziták, halotti torok stb. 8) Akadtak Bárány György idejében és egyházmegyéjében a keresztyén erkölcs ellen vétő, fegyelmezetlen, zilált erkölcsű papok, papnék, tanítók és tanitónék is. Nem egy ilyen szomorú esetet örökítettek meg az egyházközségek annalesei. Ismeretes a ré6) Payr S. Egyhtört. Monogr. I, 127 1. 7) Schmidt J. Német telepesek bevándorlása stb., Győr, 1939. 10 1. 8) Egyet. egyh. levtár, Bpest. III. e, 19, 42 1.
