Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
V. Bárány György theologiai álláspontja. Viszonya a német pietistákhoz. Ethikája
80 a szükségességét. Bárány János püspök is azt vallja, Hogy á confirmatio „reiteratio foederis baptismatis cum deo. " 4) Mint minden túlzóan szubjektivistikus, gyakorlatias irányzat, úgy a magyar pietisták sem annyira a dogmatikára, hanem inkább az ethikara fektették a fősúlyt. Ennél is azonban nem annyira az elmélet és rendszerezés, hanem inkább a gyakorlati alkalmazás érdekelte őket. Általában komolyság, sőt szigorúság jellemzi a pietisták erkölcsi felfogását. Míg a lutheri reformatio eleitől fogva azt a rigorositast, mellyel a francia kalvinismus Ítélte meg a világi szórakozásokat, mint ószövetségi törvényszerűséget elvetette, addig Spener mindazt, ami nem szolgálta közvetlenül az Isten dicsőségét, kárhoztatta. A halleiek a táncot, játékot, sétát stb., miután az nem űzhető Isten dicsőségére, hanem csak a test kívánságainak a kielégítésére, tiltották. Francke és Spener mérsékeltebb erkölcsi szigorúsága az utánuk jövő második nemzedéknél már teljes törvényszerűséggé csontosodott, amely elhatalmasodott egyéb tekintetben is a pietisták körében. Bizonyos methodistikus törvényszerűség nyilvánult meg az áhítatokban való gyakorlásnál, az imádkozásra való hajszolásban, a bűnbánati küzdelmek követelésében, a közömbös dolgok (adiaphorák) kárhoztatásában és más túlzásokban. Ezek a túlzások indították az egyébként szintén szigorú és komoly vallás-erkölcsi felfogású Zinzendorfot, a herrnhutismus megalapítóját, arra a haragra, amelyben ezt írja a pietístákról: Ein einzig Volk auf Erden Will mir anstössig werden Und ist mir ärgerlich ; Die miserablen Christen, Die kein Mensch Pretisten. Betitelt, als sie selber sich, 5) Szenicei Bárány György józanabb maradt. De egész pietista életfelfogásának megfelelően ő is szigorú erkölcsi követeléseket állított fel különösen „Atyafiságos Serkentések" c. munkájában a lelkészekkel, tanítókkal és hívekkel szemben. Követelte, hogy a keresztyén egész élete által tegyen bizonyságot újjászületéséről. Az erkölcsi szempontból közömbös dolgokat (adiaphorak), mint a tánc, játék, kártya, szórakozás, séta, ő is a legszigorúbban kár4) Payr S. Egyhtört. Monogr. I. 130—132. 1. 5J Herzog, Realenc. 1859, XI. 653. 1.
