Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

I. Szenicei Bárány György élete

23 c. Szenicei Bárány György Sárszentlőrincen 1722 - 1726 és 1 729-1757. — Dörgicsei száműzetése 1726- 1729. Bárány Györgynek Lörincen is teljesen újonnan kellett kezdenie minden szervezési munkát. A középkorban virágzó község helyén, melynek 1334. Egidíus Sincti Laurentii személyében már parochusa volt, az elvonult törökök szintén csak romokat és pusztaságot hagytak vissza. Az emiitett néhány magyar evang. család előtt ugyan már telepedtek le Lörincen először magyarok, aztán katholikus németek. De ezek ismét tovább vándoroltak. A Györkönyből ideköltözött 8 evang. család azonban végleg itt marad. A Hőgyészen 1722 jul. 27-én kelt telepítési szerződés tanulsága szerint köztük volt Gál Mihály (a szerződésen Gáli), Molnár István, Fördös György és Varga István családja. Egytől-egyig szabadosok voltak. Nyolc családdal kezdi meg Bárány György a gyülekezet szervezését. Nem volt sem imaház sem paplak. Mindkettőt Báránynak kellett leiépíttetnie. Különösen sürgős volt a paplak építése, mert hiszen közeledett a tél. Bárány családtagjai is segítettek az építkezésnél. De nyomban megkezdte Bárány a gyülekezet belső építését is. Szept. 8-án, Kisasszony napján tartja az első istentiszteletet. Itt is azonnal megkezdi az anyakönyv vezetését s külső lapján ezt jegyzi fel: Alatrícula Ecclesiastica a vagy ollyan Egyházi Lajstrcm, mellyben az ujjonszülettek, szentházasságra összeköttettek éz halál által kiköltöztettek a Szt. Lőrinci Evang. Ekklesiaban 1722 Esztendő Augusztus havától fogva feljegyeztetlek Bárány György azon Ekklesiának Lelkipásztora által." De a búzgó Bárány György alig segítette át a gyülekezetet a kezdet legelső nehézségein, megindult a vármegye és a mögötte álló klérus a pécsi püspök volt ekkor még a megye örökös főispánja - üldözése, melynek célja az volt, hegy fürdőjében fojtsák meg a csecsemőt. Alighogy összeszedte magát egy kicsit a vármegyében a katholikus egyház, azonnal belefogott a másvallásuak üldözésébe. Egyes esetekben már eddig is elűzték a gyülekezetből a lelkészt. Molnár András gyönki lelkész már 1717 előtt is szenvedett üldöztetést. Varsádról 1722-ben űzik el Schwarzwälder