Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

I. Szenicei Bárány György élete

20 Györkönyben is Bárány kezdi meg a gyülekezet tulajdonképpeni megszervezését. Azonnal kezd anyakönyvet vezetni, melynek első lapjára ezt jegyzi fel : „Martricula Ecclesiastica Tripartita Renatorum, Copulatorum, Mortuorum Györkönyiensis, azaz Olly Ecclesiai könyv, amelyben a Megkereszteltettek Hiteztettek s Megholtak feljegyeztettek 1718. esztendőnek Szt. György havától fogva épülni kezdett Evangelica Lutherana Ecclesiaban s hozzá hallgató némely vidékségében, melyet 1719 esztendőtől fogva legeltettem a poenitentianak és hitnek beszédével, Én az Úr Jézusnak méltatlan szolgája, Bárány György V. D. M." (verbi Domini minister.)* Bárány Györgyre Györkönyben, ahol 3 esztendőt (1719-1722) töltött, nem könnyű feladat várt. A két nemzetséget, magyart és németet, egy gyülekezetté szervezni márcsak nyelvi okok miatt is szinte lehetetlen volt. Nem is sikerült ez teljes mértékben Báránynak. Mindegyik nemzetség külön paplakot és külön imaházat épített. Csak a lelkész volt közös. Emellett tanúskodik az anyakönyv, melybe Bárány eleitől fogva úgy a magyar, mint a német híveknél előforduló születési s egyéb eseteket egyaránt bevezeti. Még 1744-ben is csak personalunio áll fenn a magyarok és németek között a lelkészt illetőleg. Az emiitett évben végzett Qgyházlátogatás alkalmával rendeli el Sipkovics Tóth János püspök, hogy a lelkész lakjék a magyar parochián és a németek látogassák a magyarok templomát. Első dolga volt Báránynak Györkönyben, hogy paplakot építtetett a Meszlényi János által adományozott helyen, ahol a mai paplak is áll. A paplek a középkori templomnak akkor még látható romjaitól keleti irányban, a középkori temetőben épült fel. Ezt a paplakot az 1722. évi kat. egyházlátogató bizottság már felülvizsgálja és leírja. Valószínűleg akart Bárány Gy. közös imaházat is építtetni. Ez azonban nem sikerült. 1722. ugyanis még a saját lakása nagy szobájában tartja a könyörgéseket. Alighanem az imaház építtetéséből keletkezhetett az a viszály magyarok és németek között, mely Báránynak is sok keserűséget okozott. S ez lehetett az oka *) Ez Tolna-Baranya-Somogy első és legrégibbb evangélikus anyakönyve. Erről is az van feljegyezve, hogy 1725-ben nagy tűzvész alkalmával elégett. Pedig nem. Az első bikácsi anyakönyvbe kötve pihent 200 évig, míg ott e sorok írója fel nem fedezte. „Habent fata sua libelli."