Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
I. Szenicei Bárány György élete
19 S ami nem volt, azt mint valót előhívni ! 2) 171S. márc. 24.-én érkezik meg Bárány György Hidvégre, (Kölesddel szemben a Sárvíz mellett) a Sióparthoz, hogy a Sárvíz és Sió alkotta mocsáron csónakon átkeljen. S itt nagy öröm éri. Két másik lutheránus pappal találkozik, akik szintén át akarnak kelni a Sión. Az egyik Velits Péter, akit a tabi tótok hívtak meg papjuknak, a másik Krmann János, aki a keszii (Magyarkeszi, Tolnám.) magyar-tót gyülekezethez igyekszik. Bárány szerencsés előjelet látva e találkozásban, bizodalmas szívvel kel át a Sión s foglalja el őrhelyét a kisded, gyönki gyülekezetben s nagy buzgósággal fog hozzá ennek talpraállitásához és lelki gondozásához, Nagy segítségére van kicsi gyülekezetének nagy áldozatkészsége. A gyönkiek büszkék voltak arra, hogy ők hívtak mint elsők lutheránus papot e megyébe. Noha Bárány György fizetés tekintetében nagyon szerény volt, mégis nagy áldozatot kellett hoznia a 13-14 családnak, akik főként vadászatból éltek, hogy papjuk megélhetését biztosítsák. Lakásról is kellett számára gondoskodniok. Bárány György Gyönkön nemcsak a saját gyülekezetének, hanem az egész környék lutheránusainak volt a papja. Szétszórtan voltak ilyenek ez időben már Zombán, Kölesden, Medinán, Györkönyben, Vajtán stb. Bárány Gyönkön is bizonyára kezdett anyakönyvet vezetni, ez azonban elveszett. A buzgó Bárány Isten segítségével egy év alatt annyira rendbehozta a gyönki gyülekezetet, hogy nyugodtan hagyhatta Dénes Istvánra (1719-1738) s 1719 tavaszán elfogadhatta a györkönyi magyar-német gyülekezet meghívását, hogy megszervezze azt is. Györkönyben 1718 tavaszán alakult meg német (Hapauer) és magyar lutheránus telepesekből egy kis leánygyülekezet. A magyarok a felsődunántúli vidékről, (Győr-, Vas-, Veszprémm.) a németek pedig 1722 előtt főként a Fertötó vidékéről (Moson-, Sopronra.) érkeztek ide. Az utóbbiak voltak az u. n. „Heidebauer"-ok. Ezekhez érkeztek 1721 után hesszeni eredetű telepesek. Első tanítója a kis gyülekezetnek 1718-1726. a késmárki származású Zagrovszky Ephraim volt, aki innen a wittenbergi egyetemre távozott, A gyülekezet még kicsiny volt, mikor Bárány György az élére állt 1719 tavaszán. Hisz 1722-ben is még csak 197 lutheránus lélek lakik itt 35 kalvinista és 13 katholikus mellett. 3) 2) Payr S. Egyhtört. eml. 361 1. 3) Brüsztle József i. m. III. 186.)
