Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)

I. Szenicei Bárány György élete

14 rosan a pietismus vádja alá került, Megtudták róla, hogy Pozsonyt a pietista Büttner elboc sátása miatt hagyta el 18), Emlékeztették a i-ózsahegyi zsinat alkalmával pietismusa miatt letett 2 lelkész esetére s őt is hasonlóval biztattáki9), A felvidéken ugyanis az 1707. évi rózsahegyi zsinat óta, amilyen Krminn Daniel püspök befolyására tévelygésnek bélyegezték a pietismust hevesen üldözték annak hiveit. Bárány Györggyel szemben a gyanút az is táplálta, hogy nagy jártasságot árult el a görög nyelvben. Amikor tanára egy alkalommal felszólította, hogy egy elébe adott szenthelyet olvasson el a Bibliából, Bárány a kezénél levő görög uj szövetségből egész folyékonyan latin gyelven olvasta fel azt. Ezzel betetézte magával szemben a pietismus gyanúját. Miután Bárány szomszédjának árulása folytán a tanár megtudta a dolgot elkérte Báránytól az újszövetséget s látva, hogy az tényleg görög nyelven van írva, megkérdezte tőle, hol tanult görögül. Bárány kijelentette, hogy Pozsonyban. Ekkor az áruló diák és társai nagy ámulatára a professzor megdicsérte Bárányt s rámutatott arra, hogy mily fontos a theologusnak a görög és héber nyelv ismerete, sokkal inkább mint a logika és metafizika, amelyek miatt neki kell folyton vesződnie velük. Szemére vetette tanítványainak, hogy nekik a görög és héber nyelvvel szemben süket füleik vannak s inkább a meddő logika és metafizika érdekli őket. Elszégyelték magukat a diákok s többé nem bántották Bárányt. Sőt akadtak, akik melléje szegődtek s tőte tanultak görögül és héberül. Már itt is missziót teljesített a fiatal Bárány, kinek egész élete küldetés volt. Eperjesen Bárány alaposan kimélyítette theologiai és filozófiai ismereteit. Szorgalmával és tudásával ki is vivta magának nemcsak professzorainak hanem az iskola barátainak is az elismerését és tiszteletét. Ennek jóhasznát is látta. Tanárai a híres és előkelő Róth- és Zimmermann- családokhoz ajánlották nevelőnek. Roth Mihály a rózsahegyi zsinat tagja, előbb eperjesi városbíró majd alispán volt s méltó ivadéka vértanúságot szenvedett elődeinek. Ez fiait már Eperjesen bízta Bárányra, majd külföldi akadémiákra is ő vele küldte őket. Eperjesen különösen a Zimmermann 18) Payr S Egyhtört. eml. 367. 1. 19) Dr. Bruckner Gy. A reformatio és ellenreformatio a Szepességben 439. 1.