Schmidt János: Szenicei Bárány György élete és munkássága 1682–1757 (Györköny, 1939)
I. Szenicei Bárány György élete
10 ban) Hajnótzy Sámuelnek a sok viszontagságot és szomorúságot megért volt majosi, berzsenyi, csánki, aszódi majd dunaegyházai evang. papnak a fia, a Martinovics-féle összeesküvésnek tiszteletre méltó szerencsétlen áldozata. Ο a fentiek szerint magyar nemes volt s nem, amint Szekfü mondja, jobbágyszármazásu pórfíu. De ugy látszik Hajnótzy József maga sem tudott, vagy nem akart tudni nemességéről 1 1). Vallási üldözések miatt a XVII. és XVIII. század fordulóján nem egy felvidéki evang. család került a Dunántúlra, majd az 1713. alakulni kezdett tolnai esperességbe s játszott itt előkelő szerepet egyházunk történetében. így kerültek Bárány György szülei is Beledbe mint száműzöttek, ahol atyja, György pap lett. Egy Darótzy Zoltán által a Szeniczey-család „levelesládájáénak adatai alapján összeállított családfa szerint Bárányunk elődei voltak: Bárány N„ Bárány György I. Bárány György II. akitől született a mi Bárányunk. A levelesláda adatai szerint Bárány Györgyünk atyja 1689 körül halt meg. Miután azonban a Daróczy Zoltán paksi birtokos által kés/.itett és az általa szerkesztett „Nemesi-évkönyv"-ben is közzétett Szeniczey-családfa Bárány György utódaira nézve sem pontos, azért az ősökre nézve sem bizhatunk teljesen annak hitelességében. Bizonyos az hogy áz id. Bárány György beledi pap volt, Liptay Ferenc pali plébános, a dunántúli evangélikusok állítólagos zavargása ügyében 1680-ban rendezett tanúkihallgatás alkalmával vallja, hogy Beledben Bárány György prédikátor és Mihály prédikátor is ott laknak és titokban „exerceálják" tisztüket. Kuzmich Péter mihályü plébános is tudja, hogy mihelyt a németek elmentek, azonnal akadt két prédikátor Beledben, u. m. Bárány György és Horváth György volt mihályü prédikátor, kik most is „ott vágynak". Bárány György szolgált a tanú szerint mindazoknak, akik hozzájöttek 1-). A mi Bárány Györgyünk tehát az említett időben Beledben száműzetésben és szegénységben látta meg először e mulandó világot. Fia, Bárány János a felpéci lelkész és püspök, atyja 11) Hóman-Szekfü. Magy. Tört. V. 63. és 92. 1. D. Payr S. Hajnótzy Sámuel és fia, József. 12) Szőts F. Stromp László, Egyháztört. adattár III. évf. 10 és 1(?, 1,
