Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)

III. A polgárok, mint az alsó papság és szerzetesség megrendszabályozói

Fiz egyház és a uárosak c reformáció eiőtt. 37 szor egy-egy parochián leltárt vettek fel, rendesen kitűnt, hogy egy és más dolog a lelkész kezén elkallódott. így a csukárdi plébános, a pozsonyi káptalan tanúsága szerint eltulajdonította és eladta az egyház rétjét, sőt a templomi misekönyveket is, az egyiket ő maga 7 írtért, a másiknak eladásával pedig a tanitót bizta meg.

1) Azonban még ennél súlyosabb vétségek is előfordultak. Megtörtént, hogy a felszentelt pap rablásra, sőt gyilkosságra is vetemedett. így Mihály pap, egy apátság volt jószágigazgatója, kit a nyitrai püspök, nem tudni mi okból, bebörtönzött s minden javaiból kifosztott, megszökve útonállóvá lett, egy utast megtámadott, megölt és mindenéből kirabolt.

2) Ez eddig még csak egy egyénnek az eltévelyedését jelenti, amilyen eltévelyedések mindig előfordultak. Súlyosabbá és egyetemes jellegűvé ezt az esetet az a mérték teszi, amely szerint az egyházi bíróság azt elbírálta. Mihály pap ugyanis, miután itthon feljebbvalói átokkal és büntetéssel sújtották^ Rómába felebbezett. A római törvényszék enyhitő körülményül hozta fel számára, hogy kétségbeesésből cselekedett igy, miután a nyitrai püspök mindenéből kifosztotta és nem volt mivel az életét tengetnie.

3) Ha a nyitrai püspök igazságtalanul járt el s Mihály papot, aki nem is a nyitrai, hanem a veszprémi püspökségbe tartozott, romlásba döntötte, akkor ellene kellett volna az eljárást megindítani. Ha pedig Mihály pap tényleg oly gonosztevő volt, amilyennek cselekedetei mutatják, akkor Rómában sem lett volna szabad őt felmenteni, dispensálni. Rómában azonban megelégedtek azzal, hogy egy szerzetbe lépett, de megengedték neki, hogy ismét misézhessen és folytathassa papi működését! Ez 1487-ben történt VIII. Ince pápa alatt, aki — mint fentebb láttuk — Rómában is megkegyelmezett a börtön lakóinak, ha vétküket pénzen megváltották. Az enyhébb esetek közé tartozott, hogy a papok Magyar Sión, I. 312. Békefi R. A népoktatás tört. 254. 2) A veszprémi püspökség római oklevéltára, III. 304. 3) . . . fuisset per episcopum Nitriensem diris carceribus mancipatus ac Omnibus bonis suis spoliatus, desperatione quadam motus, cum nihil haberet, unde vitáin suam ducere posset . . . Ugyanott.