Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)

III. A polgárok, mint az alsó papság és szerzetesség megrendszabályozói

III. A polgárok mint az alsó papság és szerzetesség megrendszabályozol. A városokban, az alsó papságnál és a szerzeteseknél sem volt jobb a helyzet, mint az egyház felső köreiben. Olyan nagy korrupciót és szélhámosságot, mint a vezető körökben, ugyan nem találunk itt. Ez azonban főleg a városok egyházi autonómiájának és szigorúbb ellenőrzésének tulajdonítható. A városok kivívták, hogy miként a birót és tanácsosokat, ugy a plébánost is maguk választják. Csak éppen megerősítés végett kellett a választást a püspöknek vagy az érseknek felterjeszteni.

1) Többnyire a főesperesek hatásköre alól is kivonták magukat. Kassa is még az Árpádok korában elérte, hogy plébánusa egyenesen az egri püspök joghatósága alá került.

2) Amellett szigorúan ügyelt rá ugy Kassa, mint Lőcse, Bártfa, Eperjes, hogy papválasztási jogát és általában privilégiumait minden uralkodó megerősítse 3) Miután a városok maguk választották papjukat, szigorúbban is ügyelhettek annak erkölcseire. Néha még a papjuk feletti bíráskodás jogát is magukhoz ragadták a polgárok, nevezetesen polgári perekben és kihágásokban. És jaj volt annak a papnak, akit a szigorú városi statutumaik szerint Ítéltek meg. Tizedrész annyi vétekért, mint amennyit Rómában, vagy a püspöki székhelyeken elkövettek, egyszerű templomi lopásért is börtönnel sőt halállal sújtották a plébánust.

4) Mindazok a bűnök és visszaélések, melyeket a központ!) Hóman Β., A magyar városok, 79. Wenzel, Codex dipl. Árpád V. 14. 3) Kassa város titk. levéltára, B. Privil. 31. sz. 4) Η Wittstock, Breiträge zu Heformation-Gesch. des Nösnergaues, 14 Rex S., A magyar kath. egyház 29.