Obál Béla: Az egyház és a városok a reformáció előtt (Eperjes, 1914)

I. Az egyházi és világi hatalom közötti harc okai és első kitörései

flz egyház és a uárosot? a reformáció előtt 13 mint 200 éven át egyre-másra meg nem ismétlődnének. A renaissance pápák idejében Rómában a bon tonhoz tartozott, hogy a kereszténység alapelveinek ellentmondjanak, az egyház tanairól, a szentírás egyes helyeiről tréfálkozzanak. Kortársak feljegyzése szerint az olyan embert nem is tartották már mi­veltnek, akinek az egyház dogmái felől nem voltak téves és eretnek nézetei. 1) Nemcsak Luther, hanem Erasmus is elál­mélkodott, hogy micsoda istenkáromlásokat kellett Rómában hallania. A miseáldozatnál oly szavakat használtak, amelyek­kel az átlényegülést tagadták. Erasmusnak Pliniusból magya­rázták, hogy az ember és az állat lelke között nincs különb­ség. 2) Róma után indultak a többi főpapok is. Bakócz Ta­másról is feljegyezték életirói, hogy az egyház szertartásaiból gúnyt űzött. 3) Ilyenformán egy álszenteskedő, hipokrita erkölcs fejlődött ki az egyházban. A vezető körök már nem hittek a középkor babonás világnézetében, de nem igyekeztek a népet is fel­világosítani. Így csak megbotránkozást okoztak a hivők lelkében. Mily ellentét, ha a polgárok egyszerű, de szigorú er­kölcsi és vallási elveit összehasonlítjuk a főpapokéval. Akár­melyik városi jogkönyvet nézzük is, mindenütt meggyőződ­hetünk ennek igazságáról. Az eperjesi statutumok szerint Isten igéjéről, a szent­ségekről s általában a vallási dolgokról mindenki tisztelettel tartozik beszélni. A családfő ügyeljen rá, hogy a házában senki se káromkodjék. A Selmecbányái jogkönyvben olvashat­juk : Aki Istent, az isteni anyát, a szenteket káromolja vagy a kereszténység szentségei felől gonoszul beszél, azt az egy­házi törvények alapján egymásutáni hét vasárnapon — a kör­menet előtt — övig meztelenre vetkőztetve, mezítláb és haja­don fővel folytonosan vesszőztetve kergessék a templom körül. 4) In quel tempó non pareva fosse galantuomo e buon cortegiano celui che de'dogmi della chiesa non aveva qualche opinion erronea ed heretica. Idézi Ranke L., A római pápák az utolsó négy században, 1.62. 2) Burigny, Erasmus élete I. 139. Ranke u. o. 3) Fraknói V., Bakócz Tamás, 40. 4) Demkó Κ., A felsőmagyarországi városok életéről, 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom