Sólyom Jenő: Az Ágostai Hitvallás magyar fordításai (Budapest, 1930)
6 ban nem, másrészt pedig az a véleménye, hogy ha nem fordították volna is le a hitvallást magyarra, az még nem mutatná, hogy nem érdeklődtek iránta. „Nem kell ugyanis kételkedni abban, hogy mindazok, akik Magyarországról Ferdinándot és testvérét, Máriát Ágostába kísérték, mind a latin, mind a német nyelvben kiváltképen jártasak voltak." Azonban mindez nem magyarázza meg, hogy a 16. század további folyamából miért nem maradt fenn az Ágostai Hitvallás magyar fordítása, de még ilyennek emléke sem. Ennek az oka talán abban van. hogy a tanultabb magyarok természetesen az eredeti latin szöveget olvasták. S talán azért sem támadt szükségérzet az Ágostai Hitvallás szövegének birtoka után, mert az akkori magyarországi evangélikus hitvallások, illetőleg zsinati végzések amúgy is az Ágostai Hitvallás értelmében és szellemében készültek. Ha azután meggondoljuk, hogy ezek közül az itthon készült hitvallások közül például az Ütvárosi is csak a 17. században, 1613-ban került sajtó alá, akkor megérthetjük, hogy az idegenből idekerült hitvallás kinyomtatására nem törekedtek. A századfordulón pedig már az Egyességi Irat volt az ágostai hitvallású evangélikusok igazhitűségének mérővesszeje. Az Ágostai Hitvallás sorsa ugyanaz lehetett, mint Luther Kis Kátéjáé volt; ennek is csak a 16. század végéről vagy a 17. század elejéről ismerjük magyar fordítását. 1) De még mindig könynyen lehetséges, hogy akár az egyik, akár a másik naplényre kerül a 16. század sötétjéből. A tizenhetedik század első ismert fordítása is csupán kéziratban maradt korunkra. Pálházi Göncz Miklós (1571)— 1619) evangélikus, dunáninneni püspök lefordította szinte az egész Concordia Könyvet; ebből az Ágostai Hitvallást már 1615-ben ki akarta nyomatni, de a fordítás sem akkor, sem később nem kerüli sajtó alá. 3) * ') Magyar Könyvszemle 1881. 247. s) Önéletrajz. A magyarországi ág. hitv. ev. egyetemes egyház levéltára I a 2; 7 a. s) A kézirat a soproni ev. egyház levéltárának tulajdona. Ismertette Payr Sándor, Evang. Egyház és Iskola 1900. 332. — Lásd még: Fabó, A magyar- és erdélyországi mind a két vallású evangélikusok okmánytára I. kt. (1869.) 10. — Payr, A dunántúli evangélikus egyházkerület története I. kt. 1924. passim. — Az Ágostai Hitvallás tizedik cikkének fordítása már 1613-ban előkerül Pálházi Göncz Miklós e könyvében: Az Vr Vachoraiarvl, Az Igaz Avgvstana Confessio szerint készitetött kezi könyuetske. Keresztúr. 4. 1. (R. Μ. Κ. I. 441.)
