Frenyó Lajos: Adalékok a szlovenszkói evangélikusok liturgiájának történetéhez (Rozsnyó, 1937)

D) Függelék

(Ha a pap sajátmaga is részesülni óhajt az úrvacsora szentségében, most az oltár felé fordulva így szól: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj." „A mi Urunk Jézus Krisztusnak ez a valóságos szent Teste tartson meg engem az örök életre." (A szent Testet magához veszi.) „A mi Urunk Jézus Krisztusnak ez a valóságos szeut Vére tartson m^g engem az örök életre." - (A szent Vért magához veszi. Utána megfordul és a Szentséget kiosztja a híveknek.) Pap : A mi Urunk Jézus Krisztusnak ez a valóságos szent Teste (Vére) tartson meg téged (titfket) az örök életre. (Az oltártól való elbocsátáskor): Adja az üdvözítő, hogy mint az Ő testének élő tagjai elnyerhessétek az örök üdvösséget. Az Úr kegyelme maradjon mindnyájatokkal. Ámen. (Közben a pap a kehellyel keresztet vet.) (Az úrvacsora osztás alatt a gyülekezet Luther úrvacsorai énekét énekli.) Gyülekezet: Jézus Krisztus, Üdvösségünk, engesztelést szerzett nékünk : szenvedése, halála szolgált lelkünk váltságára. Erről meg nem feledkeznünk, rendelé szent Testét vennünk elrejtve a kenyérben s drága Vérét szent kehelyben. Ha ezt szívből vallod, hiszed s életeddel erősíted: lelkednek megnyugvása lesz e Szentség bő áldása. (Husz János úrvacsorai himnusza alapján írta Luther Márton. Fordította : Vietórisz József.) 22. Pap (az oltár felé): Az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk. Halleluja! Gyülekezet: És láttuk az Ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét, telve kegyelemmel és igazsággal. Halleluja! (Ján. 1, 14.) Pap (mondva): Imádkozzuuk! Hálát adunk Neked, szent Isten, mennyei Atyánk a Te csodálatos kegyelmedért. Hálát adunk a Te Igédért, az igazságnak ismeretéért. Hálát adunk a Te szent Testedért és Véredért, mellyel az új, szent életre és örökkévalóságra tápláltál bennünket szent Fiad által. Emlékezzél meg, Urunk, Egyházadról: váltsd meg minden gonosztól és vidd teljességre a Te szent szeretetedben. Gyűjtsd egybe a Te népedet az égnek mind a négy tájékáról a Te országodba. Jövel, Urunk Jézus, s maradj velünk mindörökké ! Ámen. 23. Pap (a gyülekezet felé): Az Úr legyen veletek. Gyülekezet: És a te lelkeddel. Pap (az oltár felé): Adjunk hálát az Istennek! Gyülekezet: Hála az Úrnak ! 24. Pap (a gyülekezet felé): Istennek népe ! Áldjon meg téged. Világosítsa meg az Úr az ő orcáját terajtad és könyörüljön terajtad. Fordítsa az Úr az ő orcáját tereád és adjon békességet neked. (IV. Móz. 6, 24—26) (A pap az áldás végén egyszer keresztet vet a hívek felé.) Gyülekezet: Ámen. *5