Frenyó Lajos: Adalékok a szlovenszkói evangélikusok liturgiájának történetéhez (Rozsnyó, 1937)

D) Függelék

Azután ímez dicséretet mondjuk. Prosa Gretes nunc omnes &c. Az Úr Istennek való hálaadás, melyben dicsérjük és ma­gasztaljuk az hatalmas Úr Jézus Krisztust, ki az ő születésével minket az ördögnek hatalmasságából és rabságából megszabadított. Hálát adjunk minnyájan az Úr Istennek, ki minket születésé­vel megszabadított ördögnek hatalmasságából. Ennek illik, hogy énekeljünk az angyalokkal, Dicsőség Úr Isten teneked magasságban. Graduale az az a községnek közönséges aietatos könyörgése a szent Lélek­nek malasztjáért, mikor a Lelki pásztor a prédikátor székbe fel megyen prédikállani. Jer mi kérünk Szent Lelket, véle öszve az igaz hütöt, mi­kor ez világból kimúlunk, áldott Isten oltalmazz minden gonosz­tól. Jézus irgalmazz. Te igaz világosság taníts minket Urunk Krisztusnak igaz esmeretire, mely minket bizonnyal üdvözít és az örök haláltól megment. Jézus irgalmazz. Nemzz mi bennünk Krisztusban való hitet, mellyel hihes­sük, Krisztust bűnösökért megholtat lenni, mert minden, az ki ezt hijendi, bizony üdvözül. Jézus irgalmazz. Nyomorúságainkban légy mi biztatónk és erősítőnk, hogy halálunknak idején mi meggyőzhessük az ördögöt és nagy öröm­mel kimuljunk. Jézus irgalmazz. Dicsértessék a szent Háromság és az bizony örök Istenség, ki szent Lélek által a szent írásból megjelentötte minekünk az igaz hitet. Jézus irgalmazz. (Luther éneke.) A Lelki pásztor megmagyarázván az Evangéliumot és a prédikációt elvégezvén, a Chorus mindjárton a keresztyéni hit­nek formáját kezdi énekelni a községgel egyetemben. Credo in unum Deum, Patrem Omnipotentem, Hiszek mindenható Atya Istenbe, mennynek és földnek te­remtőjébe, mennyei titkoknak Urába, ez világnak mesterébe. És még hiszek Uramba Jézusba Krisztusba, Istennek egyetlen egy fiába, Atyától ki születék világnak kezdete előtt Istentől, Isten­nek fényességes világától az bizony Úr Istennek bizonságos Isten­ségétől. Ki születék, nem teremteték kegyes Atyához hasonlaték, ki miatt föld menny adaték. Ki emberi nemzetért és nekünk üdvösségünkért mennyországból alá jöve. És testet fogada kegyes szent Lélek miatt, szűz Máriának miheből és emberré lévén fól­feszítteték, mind mi üdvösségünkért, kegyetlen Bíró Pilátus miatt, meghala és el temetteték. És harmad napon halottaiból föltámada, miként vallják szent írások. És mennyországba föl méne, ülteték Atyánk jobbja felöl. Onnan lészen eljövendő dicsőséggel meg ítélni holtakot és eleveneket, kinek országának nem leszen vége. 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom