Frenyó Lajos: Adalékok a szlovenszkói evangélikusok liturgiájának történetéhez (Rozsnyó, 1937)
Β) A szlovenszkói evang. liturgia 1540–1936
A csetneki 1590. évi artikulusok közül á XVIII. a következő ünnepeket teszi kötelezőkké: Karácsony István vértanú és János emléknapjával, újév, háromkirály napja, Pál megtérése, Mária tisztulása, Mátyás apostol napja, Mária üdvözlése, az úrvacsora szerzésének emléknapja, nagypéntek, húsvét három napja, György és Márk napja, Fülöp Jakab, menybemenetel, pünkösd három napja, Szentháromság, Ker. János, Péter Pál, Mária látogatása. Mária Magdaléna, Jakab, az Úr színváltozása, Bertalan, János fejvétele, Mária születése, Máté evangélista, Mihály arkangyal, Simon és Júdás apostol, mindenszentek, Márton és Katalin, András apostol, Tamás apostol napja és ezeken kívül, ahol ünneplik, a teplomszentelés emléknapja. 12 7) A zsolnai és szepesváraljai zsinat az ünnepek dolgában az esperességek határozataira utal. 12 8) A rózsahegyi zsinat az ünnepekre vonatkozólag így határozott : Nehogy az ünnepek körül oly sok egyenlőtlenség legyen, itt megneveztetnek mindazok, melyek megtartandók és ünneplendök lesznek, az itt meg nem nevezettek elhagyatnak, sőt nehogy a nép ünneplésükre alkalmat nyerjen, nem is hirdettetnek ki. Elhasyandók lesznek azon éjjeli beszédek, melyek némely helyen húsvét és karácsony idején tartatni szoktak, valamint adventben a róráték is és ami már fenntebb érintetett, a gyertyáknak nappal való meggyújtása. Elhagyandók még a colledák, ezek helyett az egyházfi gyűjtsön a lelkész számára, de ne sikkasszon. Az offertoriumok megmaradjanak, valamint a tanítóknak házaknál szokásos éneklése. Megtartandó az a szokás is, hogy pünkösdkor az iskolás tanulók zöld galyakat szoktak vinni a szent épületekbe, de vigyázni kell, hogy az ne lövöldözéssel, vagy bármi más kicsapongással. hanem csak énekkel történjék. Dicséretre méltó az a szokás is, mely szerint a böjti napokban szerdán és pénteken beszédet tartanak az Úr Jézus kínszenvedéséről, ez a szokás mindenütt behozandó azzal a kijelentéssel, hogy a beszéd ne tartson tovább egy óránál, hogy a munkás népet ez által az áhítatosságtól el ne idegenítsék. Bűnbánó napokul elfogadjuk : Pál fordulását, Fülöp és Jakab, valamint Máté evangélista napját és pedig a bűnbánat szertartásánál, t. i. bőjtöléssel, imával beszéddel, alamizsnaadással és a lelkészeknek adandó nyilvános és ünnepélyes offertórinmmal és azt egyedül Istennek tartozó minden tisztelettel tartsák meg, bezárva a mészárszékeket és lehetőleg a korcsmákat és mindent, ami a bűnbánatot és böjtölést akadályozná, vagy alkalmat adna annak a megszegésére. 12 9) Ez a cikk több olyan dologról is szól, amely nem tartozik szorosan az ünnepekhez, de e mellett kivált kettőt lehet belőle kiemelni: a böjti elmélkedések és a bűnbánó napok elrendelését. 12 7) Bartholomaeides i. m. 224 1. pes várai. VI. I3 S) Acta et correl. synodi Solnensis VI. Acta et mutuus consensus synodi Sze- 13 9) Zsilinszky i. m. 67—69. 1. 39
