Frenyó Lajos: Adalékok a szlovenszkói evangélikusok liturgiájának történetéhez (Rozsnyó, 1937)
Β) A szlovenszkói evang. liturgia 1540–1936
és mindkét görög szertartású halottaknak, akik evangélikus parochia határában hunytak el, a temetőben helyet adjanak, harangozzanak és a temetést végző felekezetű kbeli lelkésznek a temetőbe a belépést lehetővé tegyék, viszont az oly evangélikusokat, akiknek nincs saját temetőjük, a római katholikusokkal és mindkét felekezetű görögökkel ugyanabba a temetőbe temesse saját papjuk, saját szertartásuk szerint. 11 0) A trencséni zsinat a temetés sorrendjét nagyjában úgy állapítja meg, amint az szlovák evangélikus gyülekezeteinkben ma is le szokott folyni, csak az imákat és a halott megáldását nem írja elő. Hogy a kisszebeni temetés-osztályozás meg volt-e máshol is, eddig nem lehet tudni, mindenesetre azonban figyelemre méltó a viszonosság a panegyricus tartásánál a két nemzetiség között. Liturgiái szempontból legbecsesebb a trencséni kánon, bár a rózsahegyi is hangsúlyozza az igehirdetést és a gyászolók vigasztalását, de búcsúztatókról nem szól sem az egyik, sem a másik. Az elsőnél feltűnik a halottakért mondott misék elvetésének az indokolása és az úrvacsora ajánlása. A pesti zsinatnak nincsenek a temetésre vonatkozó liturgiái végzései. V. Járulékok. (Accidentiák.) 1. Az oltárokról. Az V szab. kir. város 1557-ben Bártfán tartott zsinatán kimondotta, hogy az összes oltárokat be kell zárni, (értette, úgylátszik, a szárnyas oltárokat, amilyenek Bártfán voltak), a zászlókat, nappali gyertyát és minden haszontalanságot el kell távolítani, amely határozat mostanáig szerencsésen megbukott, — jegyzi meg megelégedéssel a XXIV szepesi város anyakönyve. 11 1) A rózsahegyi zsinat végzéseinek VIII. pontjában azt mondja, az oltárokról és képekről, hogyha híveinknek tetszeni fog, eltávolíthatók, de ezek a nép sérelme és botránkozása nélkül történjenek. Végrehajtották-e ezt valahol, nincs rá adatunk. 11 2) 2. Gyertyaégetés az istentiszteleten. A trencséni 1580. évi zsinat V. capituluma nagyon korlátozza a gyertyaégetést s kimondja, hogy legfeljebb két gyertyát szabad égetni úrvacsora osztáskor, különben ritkán, vagy soha. 11 3) A XXIV szepesi város 1603. november 19-én Szepesolasziban tartott kongregációján Sylvester János izsákfalvi lelkészt azzal vádolták, hogy új, eddig nem használt ceremóniákat vezetett be, nevezetesen nemcsak exorcizált, de gyertyát égettetett s temetésekre felöltötte az albát. A vádlott azzal védekezett, hogy I1 0) Szeberényl i. m. 241. 1. u a) Zsilinszky i. m. 63—65 1. U 1) Wächter i. m. 18 l 11 3) Egyhtört. Adattár VII. 27 1. 36
