Frenyó Lajos: Adalékok a szlovenszkói evangélikusok liturgiájának történetéhez (Rozsnyó, 1937)
Β) A szlovenszkói evang. liturgia 1540–1936
Kermann istentiszteleti rendje tulajdonképen a rózsahegyi zsinat idevágó határozatainak megfelelő formába öntése, megpótolva az ünnep és bűnbánó napokra vonatkozó két ponttal. De hasztalan mondja a 17. pontban, hogy ott vége az istentiszteletnek, mert annak vége van már az Áron-i áldással az úrvacsora előtt. Ezt az istentiszteleti rendet tartotta szeme előtt Kermann később Agendája szerkesztésénél is. Az 1791. évi pesti zsinat nem foglalkozott a főistentisztelettel mint egésszel, legfeljebb egyes részeire vonatkozólag hozott határozatokat. XIX. században a liturgiára vonatkozó rendelkezéseket az önkormányzati szervek szabályrendeletileg határozták meg. 4 3) Az 1891—1893. évi zsinat pedig nem foglalkozott liturgiái kérdésekkel, a liturgia ügyét a XX. század vitte szőnyegre. 1899-ben a középiskolai vallástanárok első értekezletén Budapesten ugyan Frenyó Lajos eperjesi koll. főgimn. vallástanár tanulmányt olvasott fel a középiskolai ev. ifjúság istentiszteleteiről és lelkigondozásáról 4 4), de ennek a liturgia ügyére nem volt semmi hatása. Csak az 1891 — 1893. zsinat után tiz évre indul meg a liturgiái mozgalom. A volt bányakerület 1903. évi közgyűlésén Petrovics Soma főesperes felvetette azt a kérdést, nem lenne-e célszerű az istentiszteletek rendjének tanulmányozására bizottságot kiküldeni ? A közgyűlés bizottság kiküldését időelőttinek találta, de felhívta erre az ügyre az egyházmegyék és papi értekezletek figyelmét, hogy azt tárgyalják és megbeszélés tárgyává tegyék. Felhívta a közgyűlés a püspököt és az espereseket, hogy erre egyházlátogatásaik alkalmával terjesszék ki figyelmüket és szükség esetén saját hatáskörükben intézkedjenek. A következő évi közgyűlés kimondta, hogy a kérdést tovább kívánja tanulmányozni. Az 1905. évi közgyűlés úgy határoz, hogy a kérdés megoldására és kezelésére a püspököt kéri fel, egyben utasítja az összes lelkészeket, hogy a püspök által megállapítandó határidőn belül tegyenek hozzá jelentést az ő egyházukban gyakorolt istentiszteleti rendről. S végül felkéri mindazokat, akik a kérdéssel irodalmilag foglalkoztak, nyújtsák be munkájukat a püspökhöz. Az 1907. évi közgyűlés kiadja az iratokat Petrovics főesperesnek, s felkéri, hogy a munkálatokat készítse el. 1908-ban kimondja a közgyűlés, hogy a Petrovics főesperes készítette munkálatokat kinyomatja s leszállítja az egyházközségekhez tárgyalás végett, a beérkezendő nyilatkozatok alapján pedig a püspök összeállította bizottság dolgozzon ki végleges javaslatot. Az 1909. évi közgyűlésen a püspök kiküldte bizottság (Kaczián János elnöklete mellett Raffay Sándor előadó, Broschke «) D. Raffay i. m. 30 L ") Frenyó i. m. 35 L 17
