Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)
II. rész. RÓMA - 3. fejezet. A római társadalom
jobban megcsapolták, mint igen magas kulcson kivetett vagyonadó tette volna. Az ilyen közadakozásra is a közgondolkodás és a szociális fórra* dalomtól való félelem kényszerítette őket. Görögország egyes vidékei, elsősorban Athén, valamint Korinthus, ezekben az évtizedekben ugyancsak újból virágzásnak indultak. Az 1. század utolsó harmadától fogva a 2. század végéig épültek fel a birodalom minden részében azok a ragyogó szépségű, kényelmes és művészi szem= pontból is kiváló emlékekkel teli, gazdaságról és jólétről tanúskodó váró* sok, melyeknek romjai a szíriai Heliopolisban, az arábiai Palmyrában, az Újszövetségben is említett Geresában vagy az észak=afrikai Timgadban ma is ámulatba ejtik a régészeket és az utazókat. Széles sugárutak, egymást legtöbbször derékszögben metsző kényelmes utcák, szép terek adtak ezeknek a városoknak ragyogó külsőt. Az utcák kövezve voltak, a széles utak mentén a nagyvárosokban helyenként hosz= szú oszlopcsarnokok védték a járókelőket a napsütés és eső ellen. Díszes középületek egész sora ékesítette a városokat. Impozáns curiákban székelt a várost vezető szenátus, a hatalmas basilicák törvényszéki épületek vol= tak. Színházak, amphitheatrumok és circusok minden városban gondos* kodtak a széles néprétegek szórakoztatásáról. Igen sok helyen voltak közkönyvtárak, valamint nyilvános előadások, viták, stb. rendezésére alkalmas épületek (auditóriumok) 7 6. Pompás és sokszor ragyogóan, fel* szerelt, fényűzően berendezett fürdők potom pénzen vagy ingyen állottak az egész lakosság rendelkezésére. Mindenütt voltak szép és célszerűen berendezett sporttelepek (gymnasionok és palaestrák), ahol az ifjúság testedzése a legszélesebb körben folyt. Jól megépített vízvezetékek bizto* sították a lakosságnak a bőséges vízellátást, jól megépített csatorna=rend= szer pedig a szennyvizet vezette el. Nagy és kényelmes, a szükséges egészségügye berendezésével felszerelt, vízellátással, lefolyó csatornákkal, tisztasági berendezésekkel rendelkező piacok szolgálták a lakosság érde* keit. A magánházak is jól megépített, kényelmes fürdőszobákkal és folyó* vízzel rendelkező „modern" épületek voltak. Az ilyen vidéki városnak egyik legszebb példája Pompeji. Az ásatások nemcsak a gazdag és jómódú lakosság házait, életviszonyait tárták fel, hanem azt is tanúsítják, hogy a szegényebb néposztály lakásai is viszony* lag jól voltak felszerelve: a berendezési tárgyak közt nem egy akad, amelynek iparművészeti értéke volt. Mai hazánk területén elsősorban Aquincum feltárt emlékei mutatják e város egykori jólétét. De Savaria, Scarbantia, Sopianae és még esetleg más vidéki városok is ugyanezt a jómódú kultúrát és civilizált életformát tanúsíthatták. Ε városok polgársága vagyonát nemcsak saját kényelmes életének biz= tosítására, hanem szülővárosa szépítésére, gazdasági és kulturális fejlesz* 7 6 Efezusban Pál apostol Csel. 19,9 szerint egy ilyen eló'adóteremben: „Tyran* nos iskolájában" rendezett vitaelőadásokat. 95
