Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)
II. rész. RÓMA - 2. fejezet. Kultúra és civilizáció a római császárság két első századában
3· Α magánosok, akik kedvtelésből utaztak, szívesen kerestek fel távoli országokat, hogy azok nevezetességeit megcsodálják. Megkönnyítették az utazást útleírások és az idegenek tájékoztatását szolgáló munkák („ide= genvezetők", itinerarium). Ezek részben az utakat és a helyi nevezetes= ségeket írták le, részben az utazók szempontjából fontos tudnivalókat közölték. Ilyen útikönyv volt Pausanias (Kr. u. 2. sz. közepén) Peri= hégésis c. könyve, amely Görögország nevezetességeit írta le. A ránk maradt ilynemű munkák közt ez a legjelentősebb és számunkra is sok fontos adatot tartalmaz. De volt, úgy látszik, útikönyv a Görögországtól Kínáig terjedő útvonal számára is. Római utazók elsősorban Görögországot látogatták. A Kr. e. 1. század= ban Görögországot igen sok háborús veszteség érte, sok városa elpusztult, lakossága kiveszett, úgyhogy a császárság első századában dicsőséggel és műemlékkel teli, de sok romot mutató ország volt. „Magnarum rerum magna sepulcra vides", — mondja róla egy költemény 4 2. Athén is elszegé= nyedett, lakossága megcsappant, Horatius az „üres" Athént emlegeti 4 5. Csak csodálatos műemlékei ragyogtak, mintha egészen újak lettek volna és vonzották az írókat, költőket, de államférfiakat és hadvezéreket is. Pál apostol is ebben a néptelen és elvidékiesedett Athénben járt. De a 2. századtól fogva, főleg Hadrianus császár intézkedései révén Athén újra fellendült. Iskolái, főként filozófiai iskolái („egyeteme") ismét felvirágzot= tak, nagyarányú építkezések pedig kiemelték a várost elmaradottságából. Viszont Korinthus rendkívül élénk, mozgalmas és szellemileg is fejlett város volt. Csodálatosan szép fekvése miatt szívesen keresték fel az utazók, de jelentőségét elsősorban élénk kereskedelme mutatja: tengeri kikötője volt nemcsak az Aegei=, hanem a Jóni=tenger felé is. Itt székelt az Achaja provincia helytartója, ezért a római közigazgatás szempontjából is fontos hely volt. Kr. e. i4ő=ban Mummius elpusztította és feldúlta. Kb. száz évi tengődés után azonban Caesar újraalapította és ettől fogva rohamos fejlődésnek indult. Sok új, nagyszerű épülettel gazdagodott, új templomok épültek, sok keleti kultusz is meghonosodott. Érthető, hogy Pál apostol ebben a városban oly hosszú időt töltött: a korinthusi gyüle= kezet a Földközi=tenger vidékének egyik legfontosabb gócpontján alakult meg. Szívesen látogatták az utazók az akkori gondolkodás számára híres ritkaságokat: Delphiben mutogatták Pindarosmk, a híres költőnek a székét, Spártában Léda tojását, Panopeusban pedig megcsodáltatták annak az agyagnak a maradványait, melyből a görög mítosz szerint Prometheus az első embert formálta, stb. Kedvelt utazási célul szolgáltak a görög hős= kor emlékei, pl. Trója Achilles sírjával, valamint a Nagy Sándorral kap= csolatos emlékek, főleg híres sírja Alexandriában. 4 2 Anthol. lat. 4x1, 8 R (Friedländer, Sitteng. I, 412). 4 3 „ .. . vacuas .. . Athenas ...", ep. II, 2,81. 79
