Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)
IV. rész. A ZSIDÓSÁG - 5. fejezet. A zsidóság vallása
stb.). Ugyanerről a reménységről tanúskodnak az írástudomány emlékei is. Ezekben Illés egyrészt Isten művének útegyengetője, és a szétszóródott Izráelt gyűjti össze, másrészt pedig a messiás előfutára. 3. A rabbinátus sokat vessződött azzal, hogy az írásból kiolvassa a messiás elérkeztének időpontját. Ennek a törekvésnek legrégebbi ránk maradt példája Dán. 9,2. Ez arra utal, hogy Jer. 23,11=12 és 29,10 szerint „hetven esztendőnek kell eltelnie Jeruzsálem omladékain". Ezt a 70 évet Dán. 9,23=27 „heteknek", azaz évheteknek, tehát hetvenszer hét, azaz 490 évnek számítja. Dániel számítása szerint ennek a 490 évnek Kr. e. iő4=ben kellett volna lejárnia és akkor kellett volna bekövetkeznie a messiás eljövetelének. Utóbb más számítások a korszak végét Kr. u. 68=ra tették. Ez az utóbbi számítás valószínűleg nagyon közkeletű volt Jézus korában is. Akik elfogadták, azok Rómát tekintették a Dániel által meg= jövendölt negyedik világbirodalomnak: érthető, ha ennek pusztulását vár= ták és vele együtt a messiás eljövetelét. Josephus tanúsága szerint (ant. X, 11,7) Dániel könyvét az újszövetségi korban szorgalmasan olvas= ták. Ez a számítási kulcs is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a palesztinai háborút megelőző évtizedekben és különösen az 1. század hatvanas évei= ben, valamint a háború folyamán olyan felcsigázott reménység töltötte el a zsidóságot. Talán a Dánielnél található számításnak a Kr. u. 68. évre való vonatkoztatása is közrejátszott abban az elkeseredett kitartásban, amely a zsidókat a palesztinai háborúban fűtötte és az utolsó percig eltöltötte. Ezt a számítgatást gyakorolta egyebek közt a híres Rabbi Eliézer ben Hyrkanos, aki átélte Jeruzsálem pusztulását és még a század végéig taní= tott. Véleménye szerint a messiás elérkezésére kijelölt isteni határidő már lejárt. De mivel a messiás nem érkezett meg, azért képviselte azt a véle= ményt, hogy a messiás nem jön el addig, amíg Izráel meg nem tér. A későbbi írástudományban is visszatér az a nézet, hogy a messiási szaba= dításra vonatkozó minden határidő lejárt, ezért a messiás eljövetele „már csak a megtérésen és a jócselekedeteken múlik". Voltak azonban az írás= tudók közt is olyanok, akik a számítások iránt szkeptikusak voltak, ill. azokat korrigálni igyekeztek — különösen, mikor azok nem váltak be. Ilyen volt pl. Rabbi Jehosua ben Khananja, aki úgy vélte, hogy a Dániel jövendölésében megadott időpont még nem telt el és ehhez azt vallotta, hogy a messiás attól függetlenül el is fog jönni, hogy Izráel megtér=e vagy sem 23 3. Az írástudományban találkozunk más számításokkal is. Ezek más pont= ról indulnak el: igyekeznek megállapítani a történelem időtartamát és belőle következtetnek a messiás elérkeztének időpontjára. így egyesek a 23 3 A szárnítgatásokhoz v. ö. Billerbeck, id. h. I, 162 k. Ipk. — A minden határidő elteltére vonatkozó véleményt a 247=ben elhalt Rab képviselte, v. ö. Billerbeck, id h. I, 164. lap. 440
