Kovács [Karner] Károly: Hellenizmus, Róma, zsidóság (Köln-Bécs, 1969)
I. rész. A HELLENIZMUS - 1. fejezet. Nagy Sándor és a hellenisztikus birodalmak
mukban sok görög szervezetű várost, polist alapítottak, addig Egyiptom= ban Alexandrián, a régi Naukratison és az újonnan alapított Ptolemaison kívül nem létesültek görög mintára szervezett polisok. Görögök azonban nemcsak az említett három városban, hanem egyebütt is éltek az ország= ban és az általuk lakott területeken saját politikai szervezeteik (politeuma) voltak. Macedónok, akikből az első uralkodók közvetlen környezete állott, és görögök tartották kezükben az ország vezető katonai, politikai és fontos gazdasági tisztségeit is. A bennszülött lakosság igyekezett ugyan társadalmilag felemelkedni, de nagyobbrészt alantas sorban maradt. A görögök közé való felemelkedés eleinte nagyon nehéz volt, mert törvény tiltotta a görögök házasságkötését a bennszülött egyipto= miakkal. Eleinte a Ptolemaiosok a katonaságot csak a macedónok és görögök közül toborozták, amikor azonban a sok háborúskodás követ= keztében az emberveszteséget közülök már nem tudták pótolni, kénytele= nek voltak a bennszülött lakosságot is bevonni a katonasághoz. Ez meg= nyitotta az egyiptomi lakosság számára is a társadalmi emelkedés útját és lehetővé tette a görögökkel való keveredésüket. Ennek következtében a ránk maradt emlékek fokozódó elgörögödésről tanúskodnak, viszont a görög családok körében is szaporodnak a jellegzetesen egyiptomi nevek. Ez arra vall, hogy az egyiptomi származású lakosság az elgörögösödött felszín alatt ragaszkodott ősi jellegéhez, sőt idővel kezdte magába szívni a vékony görög réteget is. Hellyel=közzel a görög és egyiptomi lakosság közti feszültség jeleivel is találkozunk 5. Az ősi egyiptomi lakosságnak ez a felszín alatt is kitartó szívóssága értteti meg, hogy a görög, ill. a római hatalom visszahúzódása után az őslakosság ismét előre tört. 3. A Ptolemaiosok Egyiptomban évezredes kultúrájú birodalmat vettek át. Noha országukat újjászervezték, mégis kénytelenek voltak alkalmazkodni a meglévő adottságokhoz és hellenisztikus szervezetükbe sokat átvettek a régi rendből. Egyiptom a hellenizmus idejében is, sőt a római korban is ezért maradt a régi, titokzatos birodalom. Sajátos helyzetet mutat a hellenisztikus Egyiptom mindenekelőtt gazdasági rendje tekintetében. Az ország területe a király „magánbirtoka" volt e, a megművelhető föld legjelentősebb része közvetlenül az uralkodó alá tar= tozott; ezt a „királyi földet" (gé basiliké) a „királyi parasztok" művelték meg. Ε mellett a földbirtok mellett volt az ún. „meghagyott", ill. meg= határozatlan időre „átengedett föld" (gé en aphesci). Ennek jelentős részét kiszolgált katonák kapták meg művelésre és pedig úgy, hogy azt a család, ill. a fiúutód is örökölhette, de érte katonai kötelezettséggel tartozott. A 5 Jellemző erre P. Col. Zen. 66, melyben a levélíró „nemzetiségi elnyomás" miatt panaszkodik: „Lenéznek, mert barbár vagyok. Ezért kérlek, légy oly szíves, utasítsd őket, hogy a jövőben rendesen fizessenek nekem, hogy éhen ne haljak azért, mert nem tudok görögül" (v. ö. Bell: Egypt, 137. lap). 6 V. ö. Rostovtzeff: Hellenistic World, I, 269. lap. 12
